Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, februárhoz viszonyítva 0,1 százalékkal emelkedtek az árak - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az elemzők többsége is nagyjából a KSH által nyilvánosságra hozott inflációs rátát várta. Éves szinten 2,7 százalékos pénzromlásra számít a GKI Gazdaságkutató Zrt. - mondta a Népszavának Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese. A gazdaságkutató azonban akár ennél alacsonyabb inflációt sem tart kizártnak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos inflációs célja ugyan 3 százalék, de legutóbbi előrejelzésükben a jegybanki elemzők is 2,5 százalékra várják az idei pénzromlás mértékét. A jegybank 2019-es előrejelzésében pedig 2,9 százalékos éves infláció szerepel. Ez azt jelenti, hogy 2018 utolsó hónapjaiban az infláció elérheti a 3 százalékot, jövőre pedig már e fölé is emelkedhet.
Az elemzők szerint az USA jegybankjának szerepélt betöltő Fed idén szigorítja a monetáris politikáját és többször is kamatot emel. Az Európai Központi Bank (EKB) óvatosabb lépésekkel, de szintén szigorít pénzügy politikáján. Az MNB az alacsony inflációval is indokolja, hogy rövid távon nem tervezi a szigorítást és az alapkamat is maradhat idén a 0,9 százalékos szinten. Az MNB azért sem siet változtatni monetáris politikáján, mert igyekszik a 315 forintos szint környékén tartani az euró árfolyamát. A jegybank ugyanis a gyenge forinttal tud nyereséget elérni, bár pénzügyi szakemberek többször is felhívták arra a figyelmet, hogy nem ez a feladata. A profitképzés a kereskedelmi bankok feladata, a jegybankoké pedig egyebek mellett az inflációs cél elérése. A GKI elemzői egyébként erre az évre átlagosan 312 forintos euróárfolyamra számítanak, ami a tavalyinál nem sokkal gyengébb.
Az infláció egyik húzóereje az élelmiszerek, illetve az élvezeti cikkek egy részének drágulása. Különösen a gyümölcsök, illetve a szeszes italok, a dohányáruk esetében volt jelentős az áremelkedés. Az élvezeti cikkek esetében az árindex az első negyedévben elérte a 6,6 százalékot. Az élelmiszerek ára átlagosan 4 százalékkal emelkedett az első negyed évben.
Ugyanakkor iparcikkek estében viszont szinte nem is beszélhetünk inflációról – nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A termelékenység javulása miatt az iparcikkek ára világ nagy részén csökkent, így Magyarországon sem drágultak, ahogyan a ruházati cikkek sem. Az olajárak, s ezen keresztül az üzemanyagárak rejtenek kockázatokat, és e tekintetben az elemzők idei becslései is eltérnek egymástól. Az átlagos hordónként olajár az előrejelzések alapján az 52-68 dollár között ingadozik.
Az élelmiszerek ára sem egyforma mértékben növekedett, a sertéshús 5-6, a pékáruk 4-5, a tojás 10 százalék fölött drágult, de például a cukor idén az első negyedévben jóval olcsóbb volt, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt három év áfacsökkentéseinek hatása a sertéshús, a tojás, vagy az uht tej esetében sem érzékelhető, de ennek oka az alapanyagárak emelkedése. Legfőképp a nemzetközi piaci trendek mozgatják a hazai árakat. Jó példa erre a sertéshús.
A kereskedő számára döntő, hogy milyen áron tudja beszerezni a terméket, és ha emelkednek a mezőgazdasági termelői, átadási árak, akkor drágulhatnak az árucikkek a boltokban is – jegyezte meg Vámos György.
Bár a béremelések, a reáljövedelmek növekedése nyomán meginduló költések hatása az infláción még nem látszik, de ez előbb-utóbb mindenképpen jelentkezni fog. Várhatóan 2019-2020-ban az infláció időszakonként elérheti majd a 4-5 százalékot is.
Ez viszont már kihívást jelent majd a monetáris politika számára, és meg kell jelenjen a kamatpolitikában és egy másfajta pályára kell áttérni a mostanihoz képest.
Az évek óta tartó kegyelmi állapot, az alacsony energiaárak és -kamatok kora egyszer véget ér, és akkor könnyen előfordulhat, hogy akkor kell majd szigorítani a monetáris politikán, amikor éppen dekonjunktúra lesz a világban. Ez nem feltétlenül jelent recessziót, de lassuló gazdasági növekedési pályát igen – figyelmeztetett Karsai Gábor. A magyar államháztartás hiánya az unióban a legnagyobb, miközben a konjunktúra jó, és szintén félő, hogy akkor kell majd fékezni, a költekezést visszafogni, amikor éppen élénkíteni kellene a lassulás miatt.
Ha a kivándorlás tovább folytatódik és egyre kevesebb lesz a járulékfizető, akkor az emelkedő inflációt követő nyugdíjrendszer is jelentős nehézségek elé néz.
