Ötvenmillió forintos közérdekű bírság megfizetésére, országos deszegregációs terv kidolgozására, 13 vidéki iskola mihamarabbi deszegregációjára kötelezte elsőfokú döntésében az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) kedden a Fővárosi Törvényszék. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) még 2009-ben kérte azt a bíróságtól, hogy 28 iskola esetében állapítsa meg cigány gyerekek nem cigány gyerekektől történő jogellenes elkülönítését, illetve mondja ki, hogy az akkori oktatási minisztérium (illetve annak jogutódja, az Emmi) törvénysértést követett el az iskolai szegregáció fenntartásával.
A per során a CFCF peren kívül is egyeztetési tárgyalásokat folytatott az Emmivel, illetve annak jogelődjével. S bár a minisztérium végül utasította az illetékes kormányhivatalokat a törvényességi ellenőrzési vizsgálatok elvégzésére, nem járult hozzá ahhoz, hogy ezekben az ellenőrzésekben a CFCF képviselői is részt vegyenek, a végleges megállapításokról sem tájékoztatta az alapítvány jogi képviselőit. A bíróságon derült ki, hogy a perben szereplő 28-ból 13 iskolában továbbra is jogellenesen különítik el a roma gyerekeket (a többi iskolát időközben vagy megszüntették, vagy átszervezték).
A keddi ítéletben arra is kötelezték az Emmit, hogy a CFCF által kidolgozott - egy, a kisebbségi ombudsman és a bíróságok gyakorlatával összhangban álló - vizsgálati módszertan szerint az ország valamennyi iskolájában mérjék fel, pontosan mennyi gyermeket érint a jogellenes elkülönítés. Ezt követően kell kidolgozniuk a deszegregációs tervet, melynek hatékonyságát öt éven keresztül monitorozniuk kell, civil szervezetek bevonásával. A bíróság kikötötte, hogy az ötvenmillió forintos közérdekű bírságot ezen civil szervezetek támogatására kell fordítani.
- Ez már most hatalmas siker, de el kell érnünk, hogy követeléseinknek jogerősen is érvényt szerezzünk, illetve hogy a minisztérium ne fellebbezzen az elsőfokú döntés ellen - mondta a Népszavának a CFCF jogi képviselője, Kegye Adél. Reméli, hogy a bíróság ezen döntését is figyelembe véve a Magyarország ellen jelenlegi is folyó kötelezettségszegési eljárás keretében az Európai Bizottság (EB) nyomást gyakorol majd a magyar kormányzatra az elsőfokú ítéletben foglaltak végrehajtása érdekében.
Az EB 2016 májusában indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a roma gyermekek iskolai elkülönítése miatt. Noha a kormány állandóan azt kommunikálja, mennyire elítélik a szegregációt, idén februárban a Magyar Tudományos Akadémia felmérése is arra mutatott rá, az elmúlt években nemhogy csökkent, de még nőtt is az iskolai szegregáció mértéke az országban.
