Milyen eredménnyel lenne elégedett? – kérdeztük Z. Kárpát Dánielt, a párt alelnökét a Jobbik választási médiacentrumában vasárnap késő délután, azzal az ígérettel, hogy nyilatkozatát csak az urnazárát t követően, este hét után tesszük közzé.
A Jobbik – közölte az alelnök – külön kampányt folytatott, hogy táborából minél többen a korai órákban menjenek el szavazni: abban bízva, hogy a magas részvételről szóló hírek aktivizálják a bizonytalanokat. Márpedig Z. Kárpát szerint a bizonytalanok nagy többsége nem a Fideszre, hanem a Jobbikra, vagy más esélyes ellenzéki jelöltre voksolt.
A „brutálisan nagy részvételi arány” alapján Z. Kárpát úgy vélte, a Jobbik többségbe kerülhet a parlamentben, és önmaga is képes lesz kormányt alakítani. Száz mandátummal kalkulál. Szinte mindegy is – mondta –, hogy milyen arányban oszlanak meg a listás és az egyéni helyek.
A magas részvétel bizakodóvá tette Dúró Dórát, a párt parlamenti képviselőjét is. Egy nappal korábban a Fidesz kétharmadát éppen úgy elképzelhetőnek tartotta volna, mint az ellenzéki győzelmet. Most már határozottan arra számít, hogy a Jobbik – ha többségbe nem is kerül az Országgyűlésben – a relatív többséget megszerezheti: tehát az a párt lesz, amelyik a legtöbb mandátumot szerzi.
Vona Gábor pártelnök többször kijelentette, hogy csak a XXI. század pártjainak tartott Momentummal és az LMP-vel kész együttműködni, a „régi” baloldal pártjaival (az MSZP-vel és a Demokratikus Koalícióval) viszont nem. És a Fidesszel sem hajlandó koalícióra lépni.
Dúró Dóra szerint a Momentum bejutása elúszott, az LMP-é azonban valószínűleg meglesz. Ellenkező esetben a Jobbik kisebbségi kormányzásra kényszerül. „Ha nem tudunk kisebbségben kormányozni, akkor új választás következik” – jelentett ki Dúró Dóra.
Amúgy Z. Kárpát Dániel sem gondolja, hogy a Momentumnak sikerül átlépnie a parlamenti küszöböt, de az LMP szerinte is parlamenti párt marad.
