A kormány falurombolásra készül. A kijelentést a mostani ellenzéki politikusok szájába is adhatnánk, de eredetileg a Fidesz épített rá kampányt 14 évvel ezelőtt, amikor az akkori baloldali kormány próbálta kistérségi összefogásra sarkallni a településeket. Hatalomra kerülve aztán az Orbán-kabinet azonnal belekezdett a közigazgatás központosításába, az új alaptörvény, önkormányzati törvény és a Magyary Zoltán közigazgatás fejlesztési program leépítette a helyi közösségek döntési jogosítványait a településen élőket érintő ügyekben, és az ügyintézés központosításával mechanikussá tette az emberi kapcsolatokat. A választás előtt a miniszterelnök ugyan a polgármestereknek küldött levélben cáfolta, de ettől még fideszes városvezetők is biztosak benne: ha a vasárnapi választáson ismét nyer az eddigi koalíció, a következő lépés a kistelepülési önkormányzatok önállóságának megszüntetése lesz.
Közigazgatási szakemberek egy csoportja azonban visszaállítaná a rendszerváltozás egyik legnagyobb vívmányát, a települések önálló döntéshozatali jogosítványát. Ezért vitaanyagot állítottak össze az önkormányzati rendszer modernizációs lehetőségeiről, s a terveket elküldték a választáson induló pártok többségének. A Népszava birtokába került szöveget Pécs korábbi vezetője, az egykori APEH elnök, a Corvinus Egyetem kutatója, Pitti Zoltán jegyzi, aki kérdésünkre elmondta, nem megrendelésre foglalták össze a javaslatokat, de szerencsére több választási programban is látták visszaköszönni a gondolataikat.
A szakértő anyag új alkotmányt sürget, ami rögzítené a helyi társadalmak önrendelkezési jogát, ezt kétharmados önkormányzati törvény követné a kötelező feladatok és ezek finanszírozási forrásainak felsorolásával. Kimondják: mindenhol lehetővé kell tenni az önálló önkormányzat vagy kistérségi társulás működését, ahol ezt a lakosság igényli és vállalni tudják a közösségi feladatok ellátását. Önálló Közigazgatási és Önkormányzati Minisztériumot, hosszú távú településfejlesztési stratégiákat, új építésügyi szabályozást, Országos Főépítészi Irodát hoznának létre. Egyetértenek azzal, hogy az önkormányzatok gazdálkodási adatait egy országos adatbázisban (ASP) kell összegyűjteni, de szerintük cserében a Kincstárnak a helyi döntéshozatalt segítő információkat kellene szolgáltatni és jogosnak tekintik a kéréseket, hogy az önkormányzatok – a helyi sajátosságokhoz igazodóan - önálló információs rendszereket is működtethessenek.
A javaslat szerint a sokakat érintő hatósági és alapellátási ügyeket vissza kellene vinni a települési vagy kistérségi önkormányzatokhoz, hogy azokról a közvetlenül választott polgármester és képviselő-testület döntsön. Így helyi vagy kistérségi kézbe adnák az alapfokú oktatási intézményeket, az egészségügyi alapellátást, a családtámogatási ügyeket, a hulladékgazdálkodást, a lakosság közigazgatási ügyeinek intézését. Ebből következik, hogy a szerzők megszüntetnék a járási hivatalokat.
A vitaanyag részben folytatja a 2002-2004 között hasonló közigazgatási reform tervein dolgozó IDEA munkacsoport elképzeléseit, amikor a kiüresedett megyei szint helyett megfontolásra ajánlja a regionális szint tartalommal való megtöltését. Itt szóba jöhetne a dekoncentrált kormányzati szervezetek (pl. kormányhivatalok) működtetése, az új közösségi költségvetésre gondolva a Regionális Fejlesztési Tanácsok újraélesztése a sokféle fejlesztési elképzelés összehangolására. A megyei szint kiüresedése miatt újragondolnák a megyei jogú városok elnevezését és helyzetét is, hogy csak ott maradjanak kiemelt szerepben, ahol valóban érdemi feladatokat vállalnak a vonzáskörzetben élők ellátásában. A szakértők felülvizsgálnák, mert elfogadhatatlannak tartják a Modern városok programot, amelyben 23 város kap 3500 milliárd forintot olyan fejlesztésekre, amelyekből a kisebb városoknak, községeknek nincs semmi hasznuk, miközben az életben maradásért küzdő falvak helyzete tovább romlik. Új szemléletű vidékstratégiát dolgoznának ki, amelyben a települések közti jobb közlekedés javítaná a térségben lakók életminőségét.
Az önkormányzatok kötelező feladatait a központi költségvetésből és normatív módon kell finanszírozni - olvasható a tanulmányban, az önkéntes vállalások fedezetéről viszont a képviselő testületeknek kellene gondoskodniuk. A helyi iparűzési adót a javaslat a mostani 2 helyett 1 százalékban maximálná, a kieső bevételt pedig a teljesen elvont személyi jövedelemadó visszaadásából pótolná. A halmozottan hátrányos helyzetű kistérségek népességmegtartó képességének védelme érdekében szükségesnek tartják, egy biztonságos kiegyenlítő mechanizmus működtetését is. Megszüntetnék a bérkülönbséget a kormányzati és a helyi önkormányzati tisztviselők között.
A számításokkal, összefoglaló táblázatokkal gazdagon alátámasztott tervek Pitti Zoltán szerint feloldanák a mostani ellentmondásokat a leszakadó falvak, a mostohán kezelt főváros és a nem egyszer felesleges fejlesztésekben fürdő városok, a szétszakított hivatalnoki gárda között. Azért vitaanyag, mert minden részletét érdemes átgondolni, nagyobb körben megvitatni, hiszen ma csak egy dolog biztos: ha a Fidesz nagy arányban nyer vasárnap, akkor hétfőn megkezdi azoknak a jogszabályoknak az előkészítését, amelyek alapján hamarosan megszűnhet az emberek beleszólási lehetősége a településük életébe, utána kinevezett helytartók (elöljárók) mondhatják meg, mi jár az ott élőknek és mi nem.
