Európai Parlament;

Micha Boni szerint az új költségvetési tétel nem helyettesítené, hanem
kiegészítené a civileknek eddig is járó uniós támogatások

- Uniós pénz a jogállam védelmére

Hét éven át összesen 1,5 milliárd euróval támogassa az Európai Unió a demokráciát és a jogállamot védelmező civil szervezeteket a tagállamokban - ezt tartalmazza az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában készülő jelentés, amelyet várhatóan jövő hétfőn fogadnak el a képviselők.

Az állásfoglalás szerzője, a lengyel néppárti Michał Boni azt javasolja, hogy az EU 2020 utáni hétéves keretköltségvetésében külön kiadási tétel legyen a jogállam és az emberi jogok védelmét, a médiapluralizmust, az állampolgári tudatosság erősítését célul tűző nem kormányzati szervezetek (NGO-k) támogatása. Az Európai Értékek Eszköz elnevezésű alapra szánt másfél milliárd euró ugyanakkora összeg, mint amennyit a közösség 2014 és 2020 között költ a demokrácia kiépítését és fejlesztését szolgáló programokra az unión kívüli országokban. Az EU hosszútávú büdzséjét az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamok egyhangúan fogadják el az EP jóváhagyásával, leghamarabb jövő nyáron.

“A forrásokra minden tagállam országos és helyi szervezetei pályázhatnának, amelyek az EU szerződéseibe foglalt demokratikus értékek alapján végzik a tevékenységüket” — mondta lapunknak Michał Boni, aki több európai biztostól is egyetértő véleményeket kapott a parlamenti kezdeményezésről. A képviselő szerint az új költségvetési tétel nem helyettesítené, hanem kiegészítené a civileknek eddig is járó uniós támogatásokat. Ráadásul a nemzetközi normák és értékek betartására ösztönző eszköz lenne az EU kezében azokkal a kormányokkal szemben, amelyek megsértik a jogállamiságot. Információink szerint a civil szervezeteket segítő új uniós alap létrehozásával egyetért a Fideszt is magában foglaló néppárti frakció tagjainak többsége.

A nem kormányzati szféra elleni kormányzati támadások jónéhány tagállamban megmozgatták az uniós intézményeket. A helyzetről az EU Alapjogi Ügynöksége készített egy átfogó tanulmányt, amiben felsorolja az NGO-k működését és tevékenységét nehezítő nemzeti döntéseket, a hátrányos törvényi szabályozástól a jogvédők zaklatásáig.

A tagországok munkaadói és munkavállalói szervezeteit tömörítő Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy nemrégiben elfogadott jelentésében ugyancsak felszólítja az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre támogatási alapot, amely “az EU-ban a demokráciáért, az emberi értékekért és jogokért tevékenykedik, ambíciózus költségvetési kerettel rendelkezik, és közvetlenül elérhető a civil társadalmi szervezetek számára, beleértve a jogvédő szervezeteket is”.

A demokratikus normák megsértőivel szemben indított perek és jogviták rendezésének a költségeihez járul hozzá az a 600 ezer eurós kísérleti támogatási alap, amelyet — az uniós képviselőtestület kezdeményezésére — magánszemélyek és NGO-k számára különítenek el az EU idei és jövő évi költségvetésében. Az EP azokon szeretne segíteni, akik nem tudják vállalni az idő- és pénzigényes bírósági eljárásokat. A pénzeket kezelő Európai Bizottság érdeklődésünkre megerősítette, hogy egyelőre konzultációkat folytatnak és hatástanulmányt készítenek arról, hogyan lehetne a leghatékonyabban felhasználni a pénzt. Emiatt most még nem lehet pályázni az új forrásra, de a remények szerint az év második felében a rászoruló civil szervezetek már belenyúlhatnak a brüsszeli pénztárca új zsebébe.

Februárban 4,1 százalékos éves növekedést ért el a magyar ipar, a havi szintű növekedés pedig 0,5 százalékos volt.