Az utóbbi években sok nehézséggel kellett szembenézniük a hazai élelmiszer és nem élelmiszer jellegű boltoknak: vasárnapi zárva tartás, a bérek gyors növekedése, a nemzeti dohányboltok létrejötte, online pénztárgépek bevezetése. Ezzel magyarázható, hogy míg 2010-ben a boltok száma 142 ezer volt, addig 2016-ra már csak 131 ezer maradt – mutat rá a GKI Gazdaságkutató Zrt. összegzése.
Ez a boltok közel nyolc százalékának megszűnését jelenti, azzal együtt, hogy közben mintegy hatezer bolttal kiépült a Nemzeti Dohánybolt hálózat. Az élelmiszer és a nem élelmiszer jellegű boltok száma hasonló arányban csökkent, a különböző településeken ugyanakkor eltérő volt a változás.
Ezer lakosra vetítve 363 településen több mint 5 bolt, 978 településen 1-5 bolt szűnt meg, míg 1247 településen stagnált a boltok száma. Ugyanakkor 505 településen 5-nél kevesebbel, 60 település esetében 5-nél többel nőtt az üzlethelyiségek száma ezer főre vetítve.
Budapest sem maradt ki a változásokból. 10 kerületben stagnált, 3 kerületben 5 bolttal nőtt, míg 9 kerületben 1-5 egységgel csökkent az ezer főre jutó boltszám. Az VIII. kerületben volt a legerősebb a fogyás, ahol 6 egységgel mérséklődött az üzlethelyiségek száma ezer főre vetítve.
A GKI szerint érdemes megvizsgálni, hogy a boltok számának változása után milyen kiskereskedelmi versenyhelyzet állt elő Magyarország településein. 756 településen kevesebb mint 5, ebből 194 településen pedig egyetlen működő üzlethelyiség sem volt ezer főre számolva.
A legjobban ellátott 106 település és 7 kerület esetében több mint 20 üzlethelyiség jutott ezer főre. A Balaton környékén található települések a legjobban ellátottak boltokkal, azonban a szezonalitás miatt az itt lévő üzlethelyiségek nagy része valószínűleg csak nyáron üzemel.
Budapesten a belső kerületek a legjobban ellátottak, kiemelten a IX. kerület, ahol 68 bolt jut ezer főre. Az üzlethelyiség nélküli települések az ország nyugati és észak-keleti részén találhatóak.
Az adatokból jól látható, hogy Nyugat- és Dél-Dunántúl jellemzően aprófalvas településein csökkent erőteljesen a boltszám, miközben az ott lévő, nagyobb települések egy részén bővült az üzlethelyiségek száma, vagyis a koncentráltság erősödött. Ugyanez mondható el Észak- és Észak-Kelet Magyarország településeiről is. Észak-Dunántúl, Budapest vonzáskörzete és a Duna vonalába eső települések inkább haszonélvezői voltak a folyamatnak, hiszen itt a boltszám enyhén nőtt, vagy stagnált.
