A portál információi szerint az uniós vizsgálók súlyos, szándékos szabálytalanságokat tártak fel egy személyi szálakon kapcsolódó, offshore elemekkel tarkított cégháló ténykedésében.
A miniszterelnöki fogorvos maga nem érdekelt a cégekben, de az OLAF összekapcsolta az ügyet a kormány által támogatott fogorvosi turizmus fejlesztésével, és a program koordinálására felkent OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-re is kiterjesztette a vizsgálatot. Utóbbi cég pedig Bátorfi Béla és Szűcs László közös érdekeltsége. Az OTI-nál, amely a jelentésben érintett szolgáltatóként szerepel, az OLAF vizsgálói 2016 áprilisában helyszíni ellenőrzést tartottak, Szűcsöt tanúként hallgatták meg, Bátorfit pedig az OTI-nál végzett tevékenységéről kérdezték.
A lavinát egy névtelen levél indította el, amelyet a bajor igazságügyi minisztériumnak címeztek. Az állt benne, hogy a német Primacon GmbH használt gépet adott el a „Dr. Hacker” vállalkozásnak, és erre jogellenesen támogatást fizettek ki egy magyarországi projektben. Az OLAF ennek nyomán kezdett kutakodni, előbb a fogorvosok egyik magyarországi fellegvárába, Mosonmagyaróvárra, és egészen az offshore paradicsomig, Delaware államig jutott. Húsz, egymással összefüggő uniós projektet vizsgáltak, amelyekben egymással összefüggő tulajdonosi körű cégeket (Island csoport) és sok egyéb mellett durva túlárazást találtak. Például tudatosan a piaci ár többszöröséért vásároltak fogászati szkennereket.
Az Island projektjei közül akadtak olyanok, amelyek az OLAF által kifogásolt GOP-os pályázati felhívások alá tartoztak, de ebből a keretből nyert összesen több mint 300 millió forintot tizenegy, azonos címen, a budai Bajvívó utcában bejegyzett cég is, amelyekről később kiderült, hogy a fogászatok nem is működnek. Utóbbi kapcsán a parlamentben is terítékre került az OTI, illetve Bátorfi Béla. Lukács László György jobbikos képviselő azt firtatta, milyen szerepe lehetett mindebben a Bátorfi Béla érdekeltségéhez tartozó OTI-nak, mivel ettől a cégtől vásárolhattak innovációs szolgáltatásokat a pályázók, tehát szerinte a pénz „javarészt visszakerült Bátorfi Béla gazdasági üzletkörébe”.
Az OLAF-jelentésbe is bekerült a Bajvívó utcai eset, azzal, hogy az OTI minőségbiztosítást végzett olyan fogaszatoknál, amelyekről 2016-ban kiderült, hogy nem működnek. Erre azt válaszolta a cég: mivel az OTI – dokumentumokkal bizonyíthatóan – tanácsadást nyújtott 15 nem működő fogászatnak, és a támogatást 2014-ben kifizették, ami csak létező működési engedéllyel volt lehetséges, ezért az OTI számára mindegy, hogy ezt követően mi történt a vállalkozásokkal.
