Éppen az oroszországi labdarúgó világbajnokság közeledtével válik mind válságosabbá a nyugat és a Kreml viszonya. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália orosz diplomaták tucatjait utasította ki, amire Moszkva szintén kiutasításokkal válaszolt. Utoljára a hidegháborúban volt példa hasonló lépésre. Vajon megismétlődhet az, ami 1980-ban történt, amikor egy sor nyugati ország bojkottálta a moszkvai nyári olimpiát a szovjet csapatok afganisztáni bevonulása miatt? Elképzelhető-e, hogy az utolsó pillanatban egyebek mellett a világbajnok Németország, valamint Anglia, Franciaország, Spanyolország, Portugália és más uniós országok csapatai úgy döntenek, nem vesznek részt a vb-n?
A feszült helyzetet már az is jól jellemzi, hogy a kérdés egyáltalán felmerülhet. A válságot a Szkripal-ügy robbantotta ki. A kettős ügynök Szergej Szkripalt és lányát ismeretlenek idegméreggel mérgezték meg Nagy-Britanniában. A férfit válságos állapotban kórházban kezelik, lánya azonban egyre jobb állapotban van. A brit nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy az akciót orosz ügynökök hajtották végre, mert egy szerintük bizonyítékok támasztják alá, hogy a novicsok névre keresztelt idegmérget még a Szovjetunió területén ottani tudósok fejlesztették ki. Boris Johnson brit külügyminiszter egyenesen úgy vélte, hogy a Szkripallal szembeni gyilkossági kísérletet maga Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte meg. Az EU tagállamai, illetve az Egyesült Államok a britekkel való szolidaritás jeleként csatlakoztak a kiutasításokhoz. Az oroszokkal ápolt viszony előzőleg sem volt ideális, a Krím félsziget 2014-es oroszok általi elfoglalása, Moszkva szerepvállalása a szíriai háborúban mind jobban megmérgezték ezt az amúgy sem ideális viszonyt. S akkor még nem szóltunk a Moszkva által államilag finanszírozott doppingprogramról, amely miatt az orosz sportolók nem indulhattak hazájuk színeiben a februárban megrendezett pjongcsangi téli olimpián.
A német Süddeutsche Zeitung napilap szerkesztőségi cikke szerint az oroszországi labdarúgó világbajnokság bojkottja nem lehet tabutéma, mert ha nem merülne fel a lehetősége ennek, akkor az azt is jelentené: biankó csekket állítanak ki az autokrata vezetők számára arra, hogy bármit megengedhetnek maguknak. Ha a labdarúgás krémje nem venne részt az eseményen, az hatalmas pofon lenne Putyin elnöknek, aki alighanem azt tervezte, hogy a 2014-es szocsi téli olimpiához hasonlóan a küszöbön álló vb is róla szóljon, hazája hatalmasságát sugallja ebben a politikailag kiélezett helyzetben.
Ugyanakkor tény, hogy az 1980-ban moszkvai olimpia bojkottja gyakorlati hasznot nem hozott, s azt eredményezte, hogy az 1984-es Los Angeles-i téli olimpiát – a Kreml nyomására – Romániát kivéve bojkottálták a szocialista blokk államai. Az egyik legismertebb és legradikálisabb orosz ellenzéki, Garri Kaszparov egykori sakkvilágbajnok sem azt követeli, hogy a világ legjobb labdarúgó csapatai ne vegyenek részt a június 14-én kezdődő eseményen, hanem politikai bojkottról beszél. Ez egy jelképes lépés, s azt jelenti, hogy egy adott ország politikusai nem vesznek részt a megnyitón, vagy a záróeseményen, illetve a mérkőzésekre sem utaznak el. Ehhez hasonló történt 2008-ban, amikor egy sor nyugati ország politikusa, köztük Angela Merkel német kancellár, bojkottálta a pekingi nyári olimpia megnyitóját. Így tiltakoztak az ellen, hogy a kínai hadsereg brutálisan verte le a tibeti megmozdulásokat. Akkor egyébként a néhai legendás cseh elnök, Václav Havel egyenesen úgy vélte, az olimpikonoknak sem kellene elutazniuk Kínába, s az olimpiát is le kellene mondani.
Mind több jel utal arra, hogy az oroszországi labdarúgó világbajnokságon is ilyen politikai bojkottra számíthatunk. Nagy-Britannia és Izland már bejelentette, hogy nem küldenek kormányzati illetékeseket a világbajnokságra. Ausztrália is várhatóan csatlakozik hozzájuk, valamint egy sor uniós tagország. Angela Merkel várhatóan nehezen hozza meg a politikai bojkottról szóló döntést, hiszen közismert róla: él-hal a Natioanelfért.
Az orosz külügyminisztérium hevesen reagált a bejelentésekre. Szóvivője azt közölte, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia célja valójában az, hogy megakadályozzák a világbajnokság megrendezését. „Az a benyomásom, csak az a fontos számukra, hogy elvegyék a vb-nket” – jelentette ki Marija Zaharova. Egy biztos, a politikai klíma nem kedvez az oroszországi világbajnokság megrendezésének.