egyház;Lengyelország;Kaczynski;húsvét;

Eltér Varsó és a mai Vatikán menekültfelfogása Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto

- Meghasonlott a lengyel egyház

Húsvét táján ismét fellángolt a vita Lengyelországban arról, mi az a határ, amit már nem léphetnének át egyes katolikus főpásztorok a gyűlöletkeltést illetően.

A varsói és a budapesti kormány mintha egy kottából játszana. A menekülteket a legnagyobb veszélyforrásnak állítja be, miközben a bevándorlóknak eszük ágában sem lenne lengyel területen letelepedni. A félelem- és gyűlöletkeltés stratégiája azonban nagyon is sikeres, az Estymator iroda szerint például a PiS-re a választól 46,8 százaléka szavazna, ami azt jelenti, hogy a párt majdnem tíz százalékot erősödött a 2015 októberében megrendezett parlamenti választáshoz képest. Igaz azonban az is, hogy az egyes irodák egymásnak teljesen ellentmondó adatokat közölnek, a Millward Brown például csak 28 százalékon mérte Kaczynski pártját, a jobboldali liberális Polgári Platformot (PO) pedig 22-n.

A PiS népszerűségében szerepet játszik, hogy a közismerten vallásos lengyel társadalomban az egyház egy része is a gyűlölet igéjét terjeszti a keresztény szeretet helyett. S ebben élen jár az amúgy is rendkívül rossz hírű Radio Maryja, amelynek igazgatója, a redemptorista páter, Radeusz Rydzyk a csodák közé sorolta a PiS 2015-ös választási győzelmét. Kaczynski idén januárban köszönetet mondott a „szerény” páternek, mert „hozzájárult Lengyelország vallási és nemzeti létezéséhez”.

A lengyel Mária Rádió már a múltban is számos botrányt okozott. Éveken át a zsidókat nevezte a legnagyobb veszélynek, keményen kampányolt Lengyelország uniós csatlakozása ellen, mondván: félmillió zsidót telepítenek majd le az országban az uniós integrációt követően. Ebből persze egy szó sem volt igaz, ám a rádió még ma is viszonylag népszerű, igaz, hallgatottsága jelentősen csökkent az eltelt tíz év alatt: jelenleg a lakosság 1-2 százaléka kapcsolja be a rádiót azért, hogy a gyűlölet hullámhosszára kapcsoljon.

A Vatikán is többször bírálta a rádiót, még XVI. Benedek idején is. A legendás főpap, Józef Glemp bíboros, prímás 2002-ben fel is szólította a püspököket arra, tegyenek valamit a rádió ellen, s el is rendelte bezárását egyházmegyéjében. A főpapok között azonban mindig akadtak támogatói, így a Mária Rádió mind a mai napig hallható. Az antiszemitizmust azonban elképesztő menekültellenesség és a PiS dicsőítése váltotta fel.

A rádióból manapság megtudhatjuk, hogy a sátán arabul beszél, a közel-keleti bevándorlók pedig valójában egy hadsereg tagjai, akik térdre akarják kényszeríteni Európát – írja cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Nyilvánvaló, hogy a rádióban elhangzottak teljeséggel szembemennek Ferenc pápa tanításával, s az az abszurd helyzet kell kialakulni, hogy az egyház egyes képviselői színvallásra késztetnék a katolikusokat: válasszanak az egyházfő befogadást, szolidaritást szorgalmazó tanítása vagy Kaczynski nemzeti konzervatív, a külföldieket elutasító „vallásossága” között. Hogy a gyűlöletkeltésnek nincs határa, azt egy krakkói lelkipásztor, Edward Staniek február végén elhangzott prédikációja is igazolja. beszédében „gyors halált” kívánt a pápának. Mindez abban az egyházmegyében hangzott el, amelynek sokáig a néhai egyházfő, II. János Pál volt az érseke. Marek Jedraszewski krakkói érsek azt közölte, „sajnálattal” hallott a botrányos kijelentésről, s a történteket megbeszélte az érintettel. (Staniek lelkipásztor maradhatott.)

Ugyanakkor a lengyel katolikus egyházban is egyre erősebbek azok a hangok, amelyek szerint a dolgok nem mehetnek a régi kerékvágásban, fel kell lépni a gyűlölet ellen. Émile Zola 120 évvel korábban megjelent „J’accuse” kezdetű levele mintájára „Vádolom” címmel nyílt levélben fordult a lengyelekhez Ludwik Wisniewski domonkosrendi szerzetes, amelyben kifejtette, az országból kivész a keresztény szellemiség, és teret nyer a gyűlölet, a külföldiek megbélyegzése, a nemzeti ideológiai „méreg”, amely beférkőzött az egyházba. Mint írta, a kormány nem tagadhatja meg a muzulmán menekültek felvételét azzal a címszóval, hogy ezzel Lengyelországot és a kereszténységet védi. A kabinet hozzáállását híven jellemzi, hogy megakadályozott egy olyan humanitárius akciót, amelyet a lengyel katolikus püspöki konferencia a szíriai menekültek megsegítésére indított.

Wisniewski januárban született nyílt levelében utalt arra, hogy az országban, ahol 90 százalék a katolikusok aránya, már csak 37 százalék jár rendszeresen templomba. A szerzetes nyíltan felszólította a püspököket: lépjenek fel a Radio Maryjával szemben. Az 1936-ban született Wisniewski egykor maga is menekült volt: a II. világháborúban szülőfaluját, Skierbieszowót a nácik a földdel tették egyenlővé. A kommunizmusban a demokratikus ellenzéket támogatta, s még a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi látókörébe is került.

A kormányközeli média a levél megjelenése után heves támadást indított a szerzetes ellen, azt állítván, e megnyilatkozása után nem is lehet katolikusnak nevezni őt. A Wpolityce.pl honlapja „őrült felhívásról” beszélt, a cikkíró szerint az egyházat nem lehet letéríteni az útjáról.

Wisniewski messze nincs egyedül véleményével a katolikus egyházban. Tavaly októberben Wojciech Polak gnieznói érsek, Lengyelország prímása azt közölte, ha egy pap menekültellenes megmozduláson vesz részt, azonnal felfüggesztik. Nyíltan szembemenve Kaczynski politikájával kifejtette, egy magát kereszténynek nevező személy nem zárkózhat el a menekültek befogadása elől. Tadeusz Pieronek püspök, a lengyel püspöki konferencia egykori főtitkára többször is bírálta a Mária Rádió „antiszemita, szélsőséges és tendenciózus” híradásait.

Stanislaw Gadecki, a Lengyel Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kifejtette, érthető, hogy az emberek biztonságban akarnak élni, de olyan hazafiságra lenne szükség, amelyben a lengyelek együtt éreznek a más nemzetiségű bajba jutottakkal. A lengyel egyház „humanitárius folyosó” létrehozását javasolta, melynek lényege: befogadnák a rászorulókat.

A gyűlöletkeltés ellen fellépő főpapok még túl kevesen vannak, illetve ügyet sem vetnek rájuk. Egy hónappal a prímás felszólítása után a nemzeti konzervatívok „Istent akarjuk” mottóval vonultak fel Varsó utcáin, „fehér Európát” követeltek. A résztvevőket a varsói Barbara templom plébánosa hősöknek nevezte. Sokan elhiszik a kormánypropaganda hazugságait arról, hogy Kaczynski és csapata a kereszténységet védelmezi. A keresztény gyűlölködés igéje Lengyelországban is sokak számára jelent vonzerőt.

Sajátos értelmezés
A gyűlöletkampányhoz több egyházi személyiség is asszisztál. Antoni Bartoszek, a katovicei Sziléziai Egyetem teológiai karának dékánja például úgy vélte, az irgalmas szamaritánus példázata nem jelent semmit: ha ugyanis választania kellett volna, szamaritánusnak, vagy zsidónak segítsen, az előbbit választotta volna. Különben is – tette hozzá – Krisztus nem gyógyított meg mindenkit. „A szeretetnek választania kell” – hangzott az érv.