A Tanár című sorozat műfaji besorolását tekintve vígjáték. Kár, hogy ehhez vajmi kevés, ha a mintegy negyven percre mindössze néhány megmosolyogtató jelenet jut.
A történet egy szakgimnáziumban játszódik, a címszereplő pedig a fizika-kémia szakos tanár, Vasvári Szilárd – aki egyúttal az iskolai kosárlabdacsapat edzője is. A Nagy Ervin által játszott karakter unortodox módszerekkel próbálja megszólítani a fiatalokat, s a nők nyelvén is legalább olyan jól beszél. A tanév közben átjelentkezett magyar nyelv és irodalom szakos tanár, Nógrádi Klaudia (Ubrankovics Júlia) pedig – amellett, hogy azonnal összeboronálják Szilárddal – megmutatja az intézmény vezetőjének (Anger Zsolt), mit jelent a tekintély.
Az első rész az örökbefogadás témája köré épül: a szemüveges, félszeg és rossz labdaérzékkel megáldott Nyitrai Roland tudja meg a nevelőszülei által 16 éve titkolt tényt, hogy örökbe fogadták. Bánatát cigivel és alkohollal akarja orvosolni. (Kit lep meg, hogy ki is szolgálják a vendéglátóipari egységben?) Elhangzanak még olyan tételmondatok, mint: „Hányszor mondjam még, hogy nincs szex a szertárban?!” Ezek alapján nagyjából belőhető a sorozat humora, ami a Fák jú, tanár úr és a Rossz tanár tengelyen mozog – csak egyelőre kevésbé átütő módon.
A másik nagy probléma, hogy olyan miliőben helyezik el ezt a középiskolás közösséget, amelyet valószínűleg nem éreznek a magukénak sem azok, akik most kamaszok, sem pedig azok, akik már leérettségiztek. Olyan osztály- és tornatermek vannak a szakgimnáziumban, amilyenekből alig található napjaink Magyarországában. Ugyanezeket a jeleneteket ismerős környezetben, több évtizedes falak és padok között is felvehették volna, s akkor jobban azonosulhatnánk a szereplőkkel és a cselekménnyel. Így viszont szinte csak az energiamegmaradás törvényét sajátítottuk el.
