Avigdor Liberman a katonai rádióban negyvenezerre becsülte azok számát, akik két nappal korábban az övezet izraeli határánál demonstráltak. Szerinte 90 százalékuk a Hamász fizetett embere volt.
Kijelentette, hogy az izraeli hadsereg legközelebb nem fog habozni, hogy bevessen minden rendelkezésére álló eszközt, és kétségét fejezte ki, hogy a palesztinok a történtek fényében megismétlik a pénteki eseményeket.
A védelmi miniszter azt hangoztatta, hogy nem lesz nemzetközi vizsgálat az incidensről, annak ellenére, hogy sokan ezt követelik a nemzetközi közösségből. Szerinte még náluk is keményebben lépne fel bármely állam, amelynek megpróbálják áthágni a határait, "ezért a vizsgálóbizottságot követelő képmutatóknak meg kell érteniük, hogy nem lesz nemzetközi vizsgálat", nem fognak együttműködni ilyen jellegű vizsgálatokkal.
A védelmi miniszter szerint mintegy tizenöt millió dollárba (mintegy négymilliárd forintba) került a Hamásznak a pénteki tüntetés megszervezése. "Tudja, mennyi gyógyszert vásárolhattak volna ebből?" - kérdezte költői kérdéssel a rádió riporterét.
A Jiszrael Béténu (Izrael a Hazánk) ultranacionalista jobboldali párt élén álló politikus dicsérte a hadsereget. Szerinte a lehető legjobban látta el feladatát a Hamásszal szemben, mert Izrael a gázai határ mentén folyó erőszakos tömegtüntetés ellenére békésen ülhette meg - az egyiptomi kivonulásra emlékező pészah ünnep első napját jelző - széder estét, és mert nem sérült meg izraeli katona a történtek során.
A védelmi miniszter véleményével ellentétben Tamar Zandberg, a baloldali liberális Merec párt új elnöknője felszólította az izraeli hatóságokat, hogy indítsanak vizsgálatot a pénteki incidens ügyében, mert szerinte a katonák túl könnyen húzták meg a ravaszt fegyverükön.
Liberman azt üzente válaszul a rádióban Tamar Zandbernek, hogy pártja inkább a palesztinok, és nem az izraeliek érdekeit képviseli. Kifejtette, hogy Izrael két alkalommal is megpróbálta diplomáciai úton elérni a békét Gázával: az 1990-es években az oslói békemegállapodással, majd 2005-ben Ariel Saron akkori miniszterelnök vezényletével az egyoldalú izraeli kivonulással a Gázai övezetből. "De a Hamász válaszul milliókat költött rakétákra és alagutakra" - fogalmazott Liberman.
A Hamász által szervezett pénteki tömegdemonstráción a határkerítésnél tüntető palesztinok gumiabroncsokat égettek és hajítottak a határ izraeli oldalára, kövekkel dobálták a határt őrző izraeli egyenruhásokat, meg akarták rongálni a határkerítést, átkelni a túloldalra, és egy csoportjuk tüzet nyitott az izraeli katonákra.
A hadsereg szóvivője szerint a tizenhat lelőtt palesztinból legalább tíz a Hamászhoz tartozott. A Hamász ötről ismerte el, hogy tagja volt a katonai szárny fegyveres egységeinek.
A palesztin média a tizenhat lelőtt palesztin közül tizenöt temetéséről tud. Az al-Hajat című palesztin lap szerint a huszonhárom éves Maszab Szalul holtteste Izraelnél van. Szalul, a Hamász katonai szárnyának tagja, fegyverével az izraeli határőr katonákra lőtt, mire egy izraeli mesterlövész végzett vele.
A 2014-es, Hamász elleni erős szikla hadművelet óta a pénteki volt a legvéresebb nap a több évtizedes gázai-izraeli konfliktus történetében. A Hamász folyamatos zavargásokat tervez a határnál hat hétig, egészen május 14-éig, Izrael hetven évvel ezelőtti kikiáltásának évfordulójáig, amely a palesztinok számára a katasztrófa napja (nagba).
A szervezet közölte, hogy hétszáz méterre a határtól hatalmas sátrakat állít fel - amelyekben főként nőket és gyerekeket fog elhelyezni -, és ezek lesznek a folyamatos tüntetések kiindulópontjai.
