Az amerikai tulajdonú Politico brüsszeli kiadása szerint megnőtt a választások tétje Orbánék számára: olyan korrupciós esetek kerültek napvilágra, amelyek nyomán egy vereség esetén akár több évre is rács mögé kerülhetnek. A tekintélyes online lap ritkán fogalmaz ennyire sarkosan, és ezúttal sem ok nélkül tette: úgy tudjuk, legalább egy ügy, a túlárazott és irányított kormányzati Microsoft-szoftverbeszerzés szálai Orbán Viktor közvetlen környezetéig érnek, és valóban az elképzelhető legsúlyosabb következményekkel járhatnak.
A történetről idehaza a 24.hu számolt be először, amikor tavaly decemberben megírta, hogy az amerikai cég magyar leányvállalatánál belső vizsgálat indult, amelynek nyomán a Microsoft szerződést bontott a legnagyobb hazai viszonteladóival, két vezetője pedig távozott a cégtől. Ugyancsak a magyar hírportál idézte föl, hogy hasonló okokból Romániában is nyomozás folyik, amelyben kilenc egykori miniszter érintett, valamint sokéves börtönbüntetéseket és összesen 17 millió eurós vagyonelkobzást szabtak ki. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy bár a román botrányt az ország történetének legsúlyosabb korrupciójaként említik, és úgy tudjuk, a vállalat belső vizsgálata más térségbeli országokra is kiterjed, a Microsoft auditorai messze a magyar ügyet tartják a legsúlyosabbnak, és itt számolnak a legtöbb kockázattal.
A magyar eset feltárásába két hete a napi.hu is bekapcsolódott. Ők azt írták, hogy a vizsgálatban az amerikai Igazságügyi Minisztérium, az FBI és az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) is részt vesz. A napi.hu a NAV-ot és az ORFK-t nevezte meg a szoftverügyletek érintettjeként.
Lázár János minisztériuma a Népszava kérdésére írásban azt válaszolta: „A Miniszterelnökségnek nincsen tudomása arról, hogy a Microsoft vizsgálatot folytatna a kormányzati intézmények szoftverbeszerzésével kapcsolatban, és nem foglalkozik a vállalat belső ügyeivel.” Lapunk ugyanakkor úgy tudja, hogy az eljárás folytatódik, és a korábban becsültnél sokkal kiterjedtebb: tíznél több magyar kormányzati intézménynél és állami cég körül vizsgálódnak már, így az adóhatóság és a rendőrség mellett például a honvédelmi tárcához tartozó HMEI Zrt., illetve az egészségügy beszerzéseiben érdekelt egykori GYEMSZI is célkeresztbe került. Az amerikai Microsoft-központ a tisztázáshoz annak a nemzetközi ügyvédi irodának a közreműködését is igénybe veszi, amely tíz éve a volt Magyar Telekom montenegrói korrupcióját is vizsgálta.
A kifogásolt beszerzések mindenütt ugyanazt a forgatókönyvet követték. Ahogyan a vizsgálat alá vont intézményeknél, illetve állami vállalatoknál dolgozó forrásaink elmondták, a 2014-es választások után az uniós támogatásból bonyolított állami informatikai fejlesztéseknél (informális) kulcsszereplővé vált Tiborcz István (Orbán Viktor kormányfő veje), illetve testvére, Tiborcz Péter, akiknek „ráhatásuk” lehetett arra, hogy melyik cég felé lejtsen a pálya. A vizsgált kormányzati megrendelők irracionális árakon vásároltak üzleti Microsoft-szoftverlicenceket – az alapesetben 100 ezer forint körüli Office-licenceket a beszerzési árnál drasztikusan, olykor akár 200 százalékkal drágábban adták tovább a viszonteladók az állami ügyfeleknek. Az így elért extraprofitból a kormányfő közelébe is jutott: Tiborcz István 2015-ben jelent meg tulajdonosként a HCS Experts nevű cégben, és abban az esztendőben az egyik Microsoft-viszonteladónak rendszeresen beszámlázó HCS megtáltosodott - az árbevétele megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig Tiborcz István 389 millió forintot tudott osztalékként kivenni belőle. Ami még különösebb: míg a korábbi években a cég üzemi eredménye 10-20 százalékos volt az árbevételhez képest addig a 2015-ös rekordévben az árbevétel közel fele lett üzemi eredmény.
A kormányzati vevők ráadásul nemcsak érthetetlenül drágán vásároltak, hanem számos esetben fölöslegesen is: tudunk olyan vizsgálat alá vont intézményről, ahol máig semmire sem használták a két éve beszerzett szoftverlicenceket (vagyis az állam extrém felárral vásárolt olyasmit, amire nem is volt szüksége, egyetlen látható céllal: hogy a kormányfő vejét is magában foglaló kör gazdagodását segítse). Azt nem tudni, hogy a Tiborcz-cég számláit milyen címen fogadta be a Microsoft-viszonteladó, az viszont bizonyos, hogy a jelzett időszakban a HCS Experts minimális létszámmal, jellemzően titkárnőket foglalkoztatva működött.
A Microsoft amerikai központja éppen 2015-ben kezdte vizsgálni a jelzett – és az amerikai jog szerint korrupciónak minősülő – gyakorlatot. A vizsgálat nyomán a magyar leányvállalat két vezetőjét is menesztette – amint arról lapunk is beszámolt, Sagyibó Viktor, a Microsoft kormányzati üzletágának volt vezetője jelenleg miniszteri biztos Lázár János környezetében, Papp István volt vezérigazgató pedig a Nemzeti Befektetési Ügynökséghez került (azaz mindkét eltávolított vezető fölé védőernyőt borított az Orbán-kormány) –, majd szerződést bontott a legnagyobb partnereivel. A Népszava információi alapján a vizsgálat jelenleg is tart, és az USA igazságügyi minisztériuma példátlanul magas, akár 1 milliárd dollár (!) fölötti büntetéssel fenyegeti az amerikai szoftvercéget. Hasonló súlyú – de nem csak a Microsoftot fenyegető - kockázat, hogy az EU-ban is eljárás indul a több tagállamra is kiterjedő korrupciós gyakorlat miatt, amit az Orbán-kormány értesüléseink szerint a német kormány magatartását befolyásolni képes nagyvállalatok, mindenekelőtt a kormányzati megrendelésekben szintén érdekelt SAP és Telekom segítségével, az illegális lobbista Klaus Mangold közvetítésével próbál megelőzni.
A Microsoft a drasztikus büntetés elkerülése érdekében mindenben együttműködik az amerikai kormányzattal, ami azt is jelenti, hogy az USA igazságügyi minisztériuma részletes információkkal rendelkezhet egy olyan magyarországi korrupciós ügyről, amelynek Orbán Viktor családtagjai közvetlen haszonélvezői voltak.
