Szerdán reggel tucatnyi volt Zsolnay dolgozó kereste fel a pécsi Ledina Kerámia Kft.-t, mivel azt szeretnék, ha ez a cég átvállalná tartozásukat. Hogy a politikával átitatódott történetet megértsük, vissza kell lapoznunk 2016 nyaráig. Akkor történt, hogy egy kivitelező cég, a WHB - melynek tulajdonosa Paár Attila jó kapcsolatot ápol a Fidesszel – féláron megvásárolta a Zsolnay Zrt. 416 milliós lejárt hitelét az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól, majd követelte az adósság törlesztését. Eközben a pécsi önkormányzat létrehozott egy céget, a Ledina Kft.-t, s oda a 145 embert foglalkoztató Zsolnaytól átcsábítottak 118 alkalmazottat, így az üzem átmenetileg leállt. A pécsi önkormányzat fideszes vezetői azzal indokolták a Ledina létrehozását és a dolgozók átszerződtetését, hogy a Zsolnay kisebbségi tulajdonosaként és a város értékeinek őreként meg akarják menteni a felszámolással fenyegetett porcelánmanufaktúra másfélszáz éves termelési kultúráját. A kiszivárgott információk alapján azonban sokan látták úgy, hogy egy, a Fideszhez kötődő gazdasági érdekkör – államilag irányított felszámolás segítségével, ingyen - akarja megszerezni az üzemet.
A Zsolnay einstandja nem sikerült, mivel Bachar Najari, a manufaktúra szír származású, svájci állampolgárságú többségi tulajdonosa kifizette a zrt.-t felszámolással fenyegető tartozását. A cég az elmúlt évben talpra állt, a pécsi önkormányzat által már 2016 őszén eladott Ledina viszont roppant nehéz helyzetben került. A kft-t arra találták ki, hogy átvegye a Zsolnay-termékek gyártását, mivel azonban a manufaktúra megmaradt a Ledina céltalanná vált. A cég másfél éven át szinte semmit se termelt, s a havi 25 milliós bérterhet – bevétel híján - egyre nehezebben tudta előteremteni a kft. többször is megváltozott tulajdonosi köre, ezért 2017 derekától mostanáig leépítettek a Ledinától mintegy félszáz embert.
Mindeközben a Zsolnay februáran pert nyert a Ledinához átlépő dolgozókkal szemben, a bíróság ugyanis kimondta, hogy a munkahelyüket elhagyó alkalmazottak rendkívüli felmondásának nem volt meg a jogalapja. Emiatt 23 milliós kártalanítás illeti meg a Zsolnayt. Ez azt jelenti, hogy a jogtalanul távozó dolgozók 2-300 ezer forintot kell fizessenek volt cégüknek. A fizetés határideje április 6., ha a pervesztesek nem fizetnek, a Zsolnay – mint azt a cég ügyvédétől, Bodnár Imrétől megtudtuk - kezdeményezi adósaival szemben a végrehajtási eljárást.
Amikor a város létrehozta a Ledinát, Pécs fideszes vezetői megígérték az átcsalt dolgozóknak, hogy az önkormányzat és a Ledina mögöttük áll, és esetleges kárukat átvállalják. A dolgozók ebből azt gondolták, hogy pervesztés esetén a város állja a költségeiket. Csakhogy a kártalanítás átvállalására a városnak nincs jogi lehetősége, ha valaki az önkormányzat kasszájából pénzt utal a ledinásoknak, az hűtlen kezelést követ el. A Ledina Kft. sem vállalhatja át dolgozói tartozását, az alig termelő cég ugyanis 100 milliós adótartozást halmozott fel, s amíg azt ki nem egyenlíti, nem adományozhat pénzt senkinek. Mindezt átlátva az MSZP baranyai parlamenti képviselői, Szakács László és Tóth Bertalan az országházban azt indítványozták, hogy az állam vállalja át a volt Zsolnay-dolgozók büntetését, hisz őket Pécs kormánypárti vezetői sodorták bajba. A parlament leszavazta a szocialisták javaslatát. Amúgy az ellenzéki politikusok azt tartanák helyesnek, ha Pécs ebben az ügyben szerepet játszó kormánypárti politikusai - köztük Páva Zsolt, polgármester és Csízi Péter, parlamenti képviselő - a saját pénzükből fizetnék ki az általuk becsapott dolgozók tartozását. Ennek egyébként nincs is jogi akadálya, ám a Zsolnay eredménytelen einstandját „menedzselő” politikusok egyike se mutatott szándékot a költségek átvállalására.
A becsapott dolgozók azért mentek szerdán a Ledinához, mert szeretnének végre tisztán látni: a cég és a korábban a kft. mögött álló város magára vállalja-e egy hét múlva lejáró tartozásukat. Többükkel beszéltünk, ám valamennyien név nélkül összegezték önnön helyzetüket, mivel tartottak attól, hogy nyilatkozatuk további bajok forrása lehet. Egy asszony, aki 28 évet húzott le a Zsolnaynál elmondta: egyértelműen a városvezetés ösztönözte őket, hogy menjenek át a manufaktúrától a Ledinához, s az átlépés jogi procedúráját is az önkormányzat által felkért jogász intézte. A két gyermeke felnőtté válása óta egyedül élő nőt a múlt év közepén építette le a munkát adni nem tudó Ledina, s azóta nem talál állást. Jövedelme a betegsége után kapott 22 500 forintos járadék. Az asszony el se tudja képzelni, miből fizeti ki több mint 200 ezer forintos tartozását. Egy másik asszony, aki társával egy gyermeket nevel ugyancsak 28 évet dolgozott a Zsolnaynál, és szintén tavaly bocsátották el a Ledinától. Ő talált munkát, ám 120 ezer forintos nettójából jó, ha egy év alatt kiizzadja a 190 ezer forintos kártérítést. S ezt a terhet igaztalannak tartja, hisz a városvezetők ösztönzése és garanciavállalása nélkül nem jött volna el a Zsolnaytól.
Zsoltként mutatkozott be az a 48 esztendős férfi, aki öntőmunkásként 9 évig volt a Zsolnay alkalmazásában. Ő is a városvezetők biztatására ment át a Ledinába, ahonnan ez év januárjában küldték el. Munkát nem talál, ami a gazdaságilag évek óta mélyrepülésben lévő Pécsen nem meglepő. Az elvált, egy gyermek után tartásdíjat fizető, bérlakásban élő férfinek semmi vagyona nincs. Zsolt ennyit mondott: Eddig már sok ígéretet kaptunk, most se bízok másban, csak egy újabb ígéretben.
Ezúttal azonban az ígéret is nagyon visszafogott volt. Zentai István, a Ledina ügyvezető igazgatója egyelőre nem kívánt nyilatkozni, a következő napokban a cég közleményt ad ki arról, hogy mit tehetnek a pervesztes dolgozókért. Azt Zentai nem cáfolta, hogy a Ledina – az adótartozás kifizetéséig (s arra egyelőre nincs esély) – nem vállalhatja át a dolgozók adósságát. Zentai arra lát esélyt, hogy a Ledina tulajdonosi köre saját vagyonából megpróbál helyt állni a városvezetők által megtévesztett dolgozók helyett.
