A tüntetésre készülő Független Egészségügyi Szakszervezet is megcsinálta a maga „konzultációját” az egészségügyről. Az érdekvédők egyebek mellett azt kérdezték a kollégáiktól, hogy a többszöri emelések ellenére mennyire elégedettek a bérükkel és mekkora bennük a sztrájkhajlandóság.
A reprezentatív gyors felmérés szerint a válaszadók túlnyomó többsége (90 százaléka) lenne hajlandó tenni is valamit annak érdekében, hogy változzon a helyzete, 80 százalékuk sztrájkolna, és több mint felük utcai demonstrációkban is részt venne.
A szakszervezet adatai szerint az átlagos egészségügyi szakdolgozó bére óránként bruttó 1000-1500 forint, melyből 1000 forintnál kisebb összeg lesz, mire azt kézhez kapja. Az egészségügy háttérmunkásainak (konyhások, fűtők, műszerészek) bére még ennél is kisebb, ők 10 éve egyáltalán nem kaptak emelést. Mindezért az összegért folyamatosan, éjszaka, hétvégén, ünnepnapokon is dolgozni kell. Más országokban a kedvezőtlen munkakörülményeket, a kockázatokat, a felelősséget, magasabb bérekkel ellensúlyozzák. S bár a bérfelzárkóztatási program elindult, a bérek összecsúsztak, az egészségügyi dolgozóknak a fizetési rangsorban elfoglalt helye nem sokat javult.
A fiatalabb munkavállalók a helyzetük javulását a külföldi munkavállalástól és szakmaváltástól remélik. A válaszadók kétharmada gondolja azt, hogy a pálya elhagyása megoldás lenne a bérhelyzetének javítására, a 25-45 éves korosztályban ez az arány a 80 százalékot is meghaladta.
Nagy a hajlandóság a pályaelhagyásra az alapellátásban, és a szociális ágazatban. A munkakörönkénti elemzés szerint legnagyobb arányban a járóbeteg-, illetve a fekvőbeteg ellátásban (95-92 százalék) dolgozók, legkevésbé az alapellátás alkalmazottai sztrájkolnának.
