A földkerekség 250 szakértője vizsgálja 2004 óta a demokrácia, az emberi jogok, a gazdaság állapotát 129 országban. Ezeket 1-től 10-ig értékelték (a 10-es a legjobb). Magyarország a térség államai közül különösen rosszul teljesített. A demokráciát illetően 7,15 pontot kaptunk, miközben Szlovákia 8,60-at, Csehország 9,40-et de Bulgária is 8,10-et, Horvátország 8,35-öt, s demokrácia tekintetében a Magyarországgal együtt emlegetett Lengyelország is 8,55-öt. A vizsgált uniós tagországok közül hazánk kapta a legrosszabb értékelést. (A nyugat-európai országok nem szerepeltek a felmérésben.)
A jogállamiság tekintetében is kilógunk a sorból, mindössze 6,0-ra értékelte a Bertelsmann Magyarországot, még Ukrajna is megelőz minket 6,3-mal. Itt azt vizsgálták, mennyire működik a fékek és ellensúlyok rendszere, s az emberi jogok védelme. Jellemző az is, hogy Montenegró 7-est kapott, de még Szerbia is 6,8-at. Szlovákiától (8,0), Csehországtól (9,3), és Lengyelországtól (8,0) ebben a kategóriában is nagyon le vagyunk maradva, nem is szólva a balti államokról. Észtország egyébként ebben az értékelésben a maximális 10 pontot kapta. Horvátországot 8,0-ra értékelték, Bulgáriát pedig 7,8-ra.
A konfliktuskezelést illetően is kifejezetten rossz a megítélésünk. Ebben a kategóriában azt vizsgálták, hogy a politikai vezetés mennyire képes kezelni a társadalomban felmerült konfliktusokat. Mindössze 5,0-ra értékelték e tekintetben Magyarországot a Bertelsmann szakértői. Sovány vigasz, hogy Törökországot, amely lassacskán totális diktatúrává válik, azért két egységgel megelőztük, s ugyanennyivel állunk Irán vagy Egyiptom előtt. Bulgária és Szlovákia 7-est kapott, Csehország és Szlovénia 8-ast.
A legjobban a szegénység témakörben teljesítettünk. Itt arra keresték a választ, hogy az egyes rétegeket mennyre lehet kirekesztettnek tekinteni a szegénység vagy az esélyegyenlőség miatt. Ebben az értékelésben Magyarország 8 pontot kapott, s három uniós tagországot előztünk meg, Horvátországot, Bulgáriát és Lettországot (7-7). Lengyelország szintén 8-ast kapott, Szlovákia 9-est, Csehország, továbbá Szlovénia a maximális 10-est.
Ami a világ többi államát illeti, a legnagyobb visszaesés Burundi és Tádzsikisztán esetében figyelhető meg. Bár már korábban is az autokrata államok közé tartoztak, az utóbbi két évben még rosszabb lett a demokrácia helyzete.
Bár a világ 71 országában 4,2 milliárd viszonylag szabad táradalomban él, a helyzet egyre drámaibb, mert minden negyedik demokráciában egyre kevésbé tartják fontosnak az emberek a demokratikus intézményeket. A 71 vizsgált ország körül 9-ben korlátozták 2015 óta a választás, illetve a gyülekezési jog szabadságát. Kelet-Közép-Európa mellett aggasztó folyamatok figyelhetőek meg Kelet-Afrikában, Közép-Amerikában, valamint a Közel-Keleten is.
Jelentős a visszaesés Törökország tekintetében is, ami azért nem meglepő az eltelt évek ismeretében. Recep Tayyip Erdogan elnök keményen lép fel az ellenzékkel szemben, elnöki köztársasággá változtatta az alkotmányt, az ország teljhatalmú ura lett.
