Két hónap alatt 23 milliárd forintra hízott a kórházak adóssága – írja az mfor.hu a Magyar Államkincstár legfrissebb jelentésére hivatkozva. E szerint pedig ismét 22,9 milliárd forint adósság gyűlt fel az egészségügyi intézményeknél idén az első két hónap alatt. Ebből már januárban mintegy 21 milliárd forintot halmoztak fel a betegellátók. Februárban nem nőtt érdemben a rendezetlen számlák összege. A portál emlékezetet arra is, hogy a kormányzat tavaly év végén több mint 50 milliárd forinttal konszolidálta az egészségügyi ellátókat. A rendszer láthatóan nem tud úgy működni, hogy a beszállítók időben a pénzükhöz jussanak.
A kórházak működtetéséhez évtizedek óta hiányzik egy-két havi finanszírozás. Az pedig a pécsi egyetem egészségbiztosítási intézetét vezető Boncz Imre korábbi elemzéséből kiderült, hogy azokban a kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb bért kell fizetniük a vezetőknek. Ennek azonban eladósodás az ára. Az intézmények adósságának 20-40 százaléka jön össze abból, hogy kénytelenek „erőn felüli” bért fizetni. Ha nem tennék, le kéne állítaniuk a betegellátást, megszűnne a közfinanszírozás, és bedőlne az intézmény.
Néhány héttel ezelőtt egy kormányinfón Lázár János a miniszterelnökséget vezető miniszter a kórházi adósságokkal összefüggésben azt mondta: az áprilisi választások után felálló új kormánynak mindenképpen át kell tekintenie a kórházak finanszírozását. Lázár egy példát is említett a hiány felhalmozására: ha egy radiológus illetménye a törvényi besorolás szerint 600 ezer forint, de csak 1,5 milliós fizetésért talál a kórház szakembert, akkor azt kénytelen kifizetni. A miniszter egyébként olyan fővárosi kórházról is tud, ahol kétmillió forintos fizetésért sem találnak szülészet-nőgyógyászatot vezető orvost.
