Puskás Stadion, az állatorvosi ló
A Puskás Stadion a magyarországi stadionprojektek állatorvosi lova, történetén keresztül pontosan látható, mi és hogyan történik ezen a területen. Az arénával kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök először olyan kormányrendeletet hozott 2011-ben, hogy 2015-ig 35 milliárd forintból épüljön fel az új létesítmény, a befogadóképessége legyen 35-40 ezer fő, a lelátót lehessen igény szerint egy-egy alkalommal 55 ezresre bővíteni. 2012-ben a miniszterelnök 65 ezres stadion építését jelentette be hivatalosan, 2013-ban kormányhatározatban 2017-et jelölte meg átadási határidőként. Ugyanakkor az MLSZ pályázatot nyújtott be a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseinek megrendezésére, helyszínnek az új Puskás Stadiont jelölte meg, amelynek átadását a szövetség 2018-ra ígérte. 2017. március 6-án Orbán Viktor visszavonta saját, négy évvel korábbi kormányrendeletét, és immár 2019. október 31-ben jelölte meg a stadion átadásának időpontját. Az európai szövetség emiatt tavaly tavasszal kérdőre vonta az MLSZ-t. 2017. áprilisában a kormányfő megalakította a Puskás Ferenc Stadion Időarányos Kivitelezését Nyomon Követő Bizottságot.
A miniszterelnök aláírásával ellátott kormányhatározat előírta, hogy a testület havonta legalább egyszer – de inkább gyakrabban – üljön össze, és folyamatosan felügyelje, illetve értékelje a munkálatok haladását. A bizottság tagja a kormányfő mellett Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke, Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokat felügyelő kormánybiztos és Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter. A Puskás Stadion tervezett építési költségéről két éve még azt lehetett tudni, hogy mindenképpen kevesebb mint 100 milliárd forint, tavaly Lázár János bejelentette, hogy 190 milliárdba kerül a projekt. Nem leszünk meglepve, ha a végösszeg jócskán meghaladja a 200 milliárd forintot.(Hargitai Miklós)