kereskedés;Trump;ópiát;

Fotó: Françoise De Mulder, Roger-Viollet/AFP

- Trump halállal fenyegeti az ópiátkereskedőket

Kőkemény szankciókat, akár halálbüntetést is indokoltnak tart az ópiáttartalmú szerek illegális kereskedőire Donald Trump amerikai elnök, aki a New Hampshire állambeli Manchesterben fejtette ki a témával kapcsolatos stratégiáját.

Fotó: MANDEL NGAN/AFP

Fotó: MANDEL NGAN/AFP

A helyszínválasztás nem volt véletlen: az Egyesült Államok keleti partvidékének ezen az északi szakaszán, a New Englandként emlegetett államcsoporthoz tartozó New Hamphshire-ben különösen gyorsan terjed és nagy arányban szedi áldozatait az ópiát, ami az ópium alkaloidjainak a gyűjtőneve, a központi idegrendszerre ható szerek csoportja.

Az ópium legismertebb alkaloidja a morfin, de léteznek mesterségesen előállított ópiátok is, mint például a hidrokodein, illetve a heroin. A különböző fajta ópiátok – a receptre kapható fájdalomcsillapítóktól a heroinon át olyan szintetikus drogokig, mint például a fentanyl – összesen 42 ezer ember halálát okozták 2016-ban az Egyesült Államokban. Az országban mintegy 2,5 millió lehet az ópiátfüggők száma.

Trump már a 2016-os elnökválasztási kampányban az ország egyik sürgős megoldásra váró gondjaként említette az ópiáttartalmú szerek terjedését és káros hatásukat. Ezzel kétségkívül olyan témát sikerült megragadnia, amelynek a hangsúlyozásakor nagyon széles körű társadalmi egyetértésre találhat, amikor a kemény kéz politikájának a szükségességéről beszél. Ennek a széles körű egyetértésnek a jegyében Trump vastapsot aratott azzal is, amikor az Egyesült Államokban eddig csak gyilkosság esetében alkalmazható halálbüntetést helyezte kilátásba a drogbárókkal szemben.

„Ezek csak a kemény fellépésből értenek” – mondta Manchesterben. Azzal érvelt, hogy egy olyan országban, ahol valakit halálbüntetéssel vagy életfogytig szóló szabadságvesztéssel lehet sújtani azért, mert például lelő egy másik embert, ott teljesen indokolt, hogy legalább ilyen súlyosan büntessék az ezrek életét veszélyeztető drogdílereket is.

Amerikai jogászkörökben ugyanakkor megoszlanak a vélemények arról, hogy összhangban állna-e az alkotmánnyal a halálbüntetés a kábítószer-kereskedés szankciójaként. Széles körben vélekednel úgy, hogy a kérdésben minden bizonnyal a Legfelsőbb Bíróság mondja majd ki a végső szót – az a testület, amelyben egyértelműen konzervatív túlsúly érvényesül.

Az elnök „ópiátprogramja” persze nem csupán a drákói büntetések terveiről szól. A kongresszus az idén és jövőre is hatmilliárd dollárt fordít a válságos helyzet javítására. Trump országos „tudatosító kampányt” hirdetett. Ennek keretében a tévében is rendszeresen feltűnnek majd olyan közérdekű tájékoztatások, amelyek a fiatalokat hivatottak távol tartani a kábítószer-függőségtől.

Új internetes oldalt is indít a szövetségi kormányzat, www.crisisnextdoor.gov címen, ahol egyebek közt történeteket lehet megosztani az eredményes gyógymódokról. A kormányzat különböző támogatást ígér a rehabilitációs programokhoz, az érem másik oldala pedig az, hogy igyekeznek visszaszorítani az ópiáttartalmú gyógyszerek, fájdalomcsillapítók legális forgalmazását is. Ennek egyik eszköze lehet, hogy a Medicaid, a szegények egészségbiztosítása nem fog térítést fizetni ópiátok után.

A japán idős emberek számára a börtön biztonságot, társaságot és kényelmet jelent, ezért cserébe pedig még szabadságukról is képesek lemondani - írta a Mashable alapján az Euronews.