Az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány készített nem reprezentatív kutatás kérdőíveire két hét alatt 684 érintett válaszolt. Az ellátáshoz jutás nehézségeiről korábban már a Népszava is beszámolt.
A betegség lényege, hogy a méhnyálkahártya sejtjei, szövetei megtelepszenek a test más szervein – a méh külső falán, a petefészkeken, a méhtartó szalagokon, a húgyhólyagon, a beleken, a külső nemi szerveken, az ízületeken, a tüdőn, sőt olykor még az agyban is. Ezek az eltévedt szövetek máshol éppúgy viselkednek, mint a méhben: menstruáció idején megvastagszanak, véreznek, ami a szervezetben gyulladást, hegesedést, erős fájdalmat, görcsöket okozhat. Több lehetőség van a kezelésre. Az enyhébb fájdalmakra gyógyszereket adnak a menstruáció idején. Másoknál hormonokat tartalmazó fogamzásgátló tablettákkal mérséklik a méhnyálkahártya megvastagodását, és ezáltal csökkentik vagy megszüntethetik a fájdalmakat. Bizonyos esetekben olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek megakadályozzák a menstruációt, és ezzel csökkentik a méhen kívüli méhnyálka-hártya szövet mennyiségét. Ennek a menopauzához hasonló állapotot előidéző kezelésnek azonban már zavaró mellékhatásai lehetnek, más hormonális kezelések pedig hízást vagy rossz közérzetet okozhatnak.
Az alapítvány felmérése megállapítja, hogy a betegséggel járó fájdalom nagymértékben rontja a nők életminőségét, a betegség okozta bizonytalanság pedig még a tünetek megszűnése után sem múlik el.
A megkérdezettek 82 százaléka jelölte meg tüneteként a fájdalmas menstruációt, 70 százalék egyéb alhasi kínokról is beszámolt. Minden második érintett számára gyötrelmet jelent a nemi élet, a válaszadók harmada saját bevallása szerint meddő. „Fájdalmas szexuális együttlét miatt kerülöm a szexet és a párkapcsolatokat is. Mindennapjaimat megnehezíti a fájdalom.” – írta az egyik válaszadó.
A tünetek megjelenése és a diagnózis felállítása között a megkérdezettek körében átlagosan 4,6 év telt el, 17 százalékánál pedig több mint 10 év. A kutatásból az is kiderül, hogy válaszadóknak sokáig eszükbe sem jutott orvosi segítséget kérni, mert úgy gondolták, hogy a fájdalmas menstruáció normális.
„15-16 éves korom óta van menzeszem, a betegségre utaló fájdalmas tünetek szinte az első alkalom óta jelentkeztek, ám hiába fordultam az orvosokhoz, leginkább hisztisként vagy lelki betegként kezeltek”- írta a kutatás egyik alanya.
„A legnagyobb félelmem, hogy nem lehet babám... De ha lesz, és esetleg kislány... Félek, hogy örökölni fogja...”- olvasható a válaszok között.
A megkérdezettek 12 százaléka az endometriózisa mellett, természetes úton szült gyereket.
A válaszadók kétharmada egyáltalán nem hallott a betegségről a diagnózis előtt.
Az "Együtt könnyebb" Női Egészségért Alapítvány egyetlen hazai civil szervezetként felvállalta az endometriózisos nők támogatását. Az alapítvány március 24-én negyedik alkalommal rendezi meg az Endometriózis Világnaphoz kapcsolódó rendezvényét, amelyre neves szakértőket is meghívtak előadni.
