Kurzusváltást hirdetett meg Németország Európa-politikájában Olaf Scholz új pénzügyminiszter. A szociáldemokrata politikus a Süddeutsche Zeitungban elmondta, hazája már megtette az első fontos lépést azzal, hogy nyíltan kijelentette: Berlin tudja, hogy a britek Európai Unióból való kilépése miatt többet kell fizetnie az EU kasszájába. Leszögezte azonban azt is, hogy Németország nem hajlandó a közösség minden költségét fedezni, s mások helyett fizetni. Európa költségeit illetően ugyanis eddig az volt a gyakorlat – tette hozzá -, hogy Berlinnek kellett finanszírozni a felmerülő kiadásokat. Ez azonban kétkedést ébresztett a német állampolgárokban az Európai Unióval szemben. Mint fogalmazott, hazája továbbra is adót kívánna kivetni a pénzügyi tranzakciókra. Olaf Scholz szerint az ebből befolyó összeggel emelhetnék az uniós költségvetés összegét.
Görögországgal kapcsolatban más irányvonalat tervez, mint elődje, Wolfgang Schäuble a német parlament, a Bundestag jelenlegi elnöke. Nem tartja szükségesnek a szigorú fellépést azért, hogy Athén ne térjen le a reformok útjáról. Szerinte ettől nem is kell tartani. Scholz nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a hitelprogram nyári lejárta után adósságkönnyítésekkel segítik-e Görögországot. „Meg kell várnunk a fejleményeket” – közölte. Görögországnak 320 milliárd eurós adóssághalmot kellene visszafizetnie a hitelezőknek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint ez az adósságtömeg finanszírozhatatlan.
A múlt szerdán negyedszerre is kancellárrá kinevezett Angela Merkel beiktatása utáni első útja pénteken Párizsba vezetett. A francia fővárosban Emmanuel Macron köztársasági elnökkel megállapodtak abban, hogy júniusig hozzák tető alá az Európai Unió jövőjét érintő reformjavaslatokat. Merkel azt közölte, erre azért van szükség, hogy Európa határozottabban léphessen fel bizonyos helyzetekben. Ugyanakkor arra is utalt, hogy nem támogatja Macron minden javaslatát. A francia elnök egyebek mellet közös pénzügyminisztert javasolt az euróövezeti országok számára.
Horst Seehofer német belügyminiszter azt közölte, belső határellenőrzést kell életbe léptetni az EU-tagállamok között egészen addig, amíg az Európai Unió nem képes hatékonyan védeni külső határait