A jellegzetesen forgó irányú szédülést, amikor a beteg úgy érzi, forog vagy a környezete forog körülötte, vertigónak hívják. Ennek egyik típusa, a jóindulatú helyzeti szédülés akkor jelentkezik, ha a belső fülben egy apró mészkristály leválik a helyéről és a fej bizonyos irányú mozgatásakor egy rövid ideig tartó, ám annál hevesebb szédülést okozva elmozdul a félkörös ívjáratokban. A szédülés más típusainál inkább bizonytalanságot érez a beteg vagy attól fél, hogy elájul. Bármelyik típusú szédülésről is legyen szó, közös vonásuk, hogy nagyon ijesztő lehet, sokszor nehéz elkülöníteni az alap és a félelem miatt kiváltott pánik tüneteit.

Illusztráció: AFP
A vertigo előfordulása az életkor előrehaladtával általában nő. A 65 év felettieknél már 80 százalékos a szédülés előfordulásának a gyakorisága. Nagyobb felmérések eredményei azt mutatják, hogy a sürgősségi osztályokra szédüléssel érkező betegek esetén, a háttérben a legnagyobb arányban a kiszáradás vagy a csekély folyadékbevitel áll. Bár a szédülésnek több oka is lehet, először célszerű fül-orr-gégészeti vizsgálatra menni.