Németországban soha nem fordult még elő, hogy a választás után 171 napot kelljen várni az új kancellár megválasztására. Most ez is megtörtént. Európa fellélegezhet, hiszen végre nyugodtan lehet készülni az Európai Unió elengedhetetlen reformjára. Átalakításra szorul az euróövezet, de ami a mi szempontunkból ennél sokkal fontosabb: el kell dönteni, milyen feltételekhez kössék a következő, 2021-től esedékes hét éves uniós költségvetési időszak alatt a támogatások kifizetését. Merkel többször is hangoztatta: ha egy ország nem szolidáris a menekültkérdésben, s nem tartja magát az EU alapértékeihez, akkor ne is számítson annyi pénzre, mint eddig. Ez teljesen egyértelmű üzenet volt a magyar és a lengyel kormány számára. Ebben teljességgel támogatja őt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is.
Az elmúlt majdnem fél év kissé megtépázta a német politikai élet szereplőit, az SPD népszerűsége a nyilvánosság elé vitt belső viták miatt megindult lefelé a lejtőn, most azonban végre nyugalom költözhet mind a párt, mind Németország életébe. A parlamenti szavazáson a 709 képviselőből 702-en voltak jelen, köztük 692-en szavaztak. Merkel ellen voksolt 315 képviselő, kilencen tartózkodtak.
A kancellár 35 vokssal kapott kevesebbet annál, mint amennyivel a CDU/CSU és az SPD szövetsége rendelkezik. Mennyire lehet ebből messzemenő következtetéseket levonni? Szinte semennyire. Már a 2005-ös kancellárválasztáson 397 szavazatot kapott, ami 51-el volt kevesebb annál, mint amennyit az akkori nagykoalíció magáénak mondhatott. 2009-ben kilenc, legutóbb, 2013-ban pedig 42 volt a „mínusz".
Wolfgang Schäuble, a parlament, a Bundestag elnöke, volt kereszténydemokrata pénzügyminiszter, közvetlenül Merkel megválasztása után erőt, sikereket és Isten áldását kívánta a kancellárnak ahhoz, hogy teljesítse kitűzött céljait. Hozzátette, az eredményt közlio Frank-Walter Steinmeier államfővel is. Merkel személyesen is elmegy az államfőhöz, aki hivatalosan is kinevezi őt Németország kancellárjának. Egy biztos, Merkel újabb kancellári megválasztása új fejezetet jelent Európa életében is.
A miniszterek szövetségi parlamenti (Bundestag-) eskütételével véget ért szerdán délután a második világháború utáni német történelem leghosszabb kormányalakítási folyamata, és megalakult Angela Merkel negyedik kormánya. Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Horst Seehofer vezette bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és az Olaf Scholz vezette Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kormányának 15 minisztere van, köztük két eddigi tartományi kormányfő.
Horst Seehofer a bajor miniszterelnöki tisztség után szövetségi belügyminiszterként, Olaf Scholz a tartományi rangú Hamburg polgármesteri tisztsége után pénzügyminiszterként és alkancellárként folytatja pályafutását.
A 16 tagú kabinetben 7 nő dolgozik, a nők aránya így minden korábbinál magasabb, 43,75 százalékos. Az első kormányülést szerdán késő délután tartják meg. (MTI)
