Az uniós húsárak magasabbak, mint a nagy versenytársaké, az amerikai, a kanadai vagy a brazil termelőké. A magyar árak azonban még az uniós átlagnál is magasabbak, vagyis egy amerikai feldolgozó olcsóbban juthat alapanyaghoz, mint a magyar. A hazai feldolgozóipar nemcsak a drága alapanyag miatt van nehéz helyzetben, hanem azért is, mert sok a korszerűtlen, kevésbé hatékony cég. Az ágazati szereplők képtelenek az alapanyag és a munkabér okozta önköltségnövekedést teljes egészében beépíteni az áraikba, ezért sok vállalkozás kerülhet 2018-ban nehéz helyzetbe - hívta fel a figyelmet az idei év gondjaira Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke a Hússzövetség tegnapi tájékoztatóján.
Az élő- és félsertés, majd a tőkehúsok áfájának két hullámban, 27 százalékról 5 százalékra történt csökkentése harmadolta a húsiparban a feketepiac korábbi becslések szerinti 30 százalékos arányát. Ennek köszönhetően alakult ki az a látszólagos ellentmondás, hogy kevesebb disznóból az utóbbi években 1 millióval többet vágtak. Sok "illegális" jószág fehéredett ki. Ám ez is az árak emelkedését hozta, hiszen számlával drágább lett a hús, illetve a húskészítmény is. A húsipar önköltségét tavaly növelte az élősertés árának éves szinten a 2016-hoz képest mért 30 százalékos emelkedése, valamint a 11 százalékos béremelés is - említette Éder Tamás. Ráadásul a múlt évben folytatódott a hazai sertésállomány csökkenése, így 30 ezerrel kevesebb jószág röfögött az ólakban, mint egy évvel korábban. Ennél is aggasztóbb, hogy a kocák száma is jelentősen csökkent - figyelmeztetett a szakember. Eközben az unióban a sertésállomány átlagosan 3 százalékkal nőtt.
Januárban lassult a mezőgazdasági termelői árak növekedése, alig több mint 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg decemberben ez még 5 százalékos volt. A növényi termékek ára 2,6, az élő állatok és állati termékek ára 1,4 százalékkal emelkedett egy év alatt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A tej ára januárban 5,8, a tojásé 24,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt a decemberi 14,5, illetve 33,1 százalékos éves emelkedés után. Az állati termékek drágulása a decemberi 17,4 százalékról 8,9 százalékra csökkent.
A vágósertés ára 10,8 százalékkal volt alacsonyabb, a tavaly januárinál, a vágómarha viszont 20,2 százalékkal drágult. A baromfi ára átlagosan 1,3 százalékkal emelkedett, ezen belül viszont a libáé nőtt 27,9 százalékkal, a pulykáé és a kacsáé árnyalatnyit csökkent. Az általános tendenciával ellentétben a gabonafélék ára egy év alatt 11,2 százalékkal emelkedett januárra a decemberi 9,2 százalékos drágulás után. A búza felvásárlási ára 13,4, a kukoricáé 10,9 százalékkal nőtt.
Idén sem várható érdemi javulás, a 2,8 millió sertés mellett elengedhetetlen az import. A takarmányárak és a kötelező béremelések, illetve az ágazatban is égető munkaerőhiány kikényszerítette további bérnyomás is a sertéshús további drágulását vetíti előre. Igaz, a hazai sertéshús fogyasztása is visszaesett és már nem éri el az uniós 30 kilós átlagot sem, csupán 29 kilogramm. Ennek részben az is oka, hogy megváltoztak az étkezési szokások, kevesebb vöröshús fogy, s mivel ennek döntő része sertés, így e húsfajtát érintette leginkább a forgalomcsökkenés. Javíthatna a húságazat egészének helyzetén, ha az áfacsökkentésből kimaradt húskészítmények adókulcsát is mérsékelnék - hangzott el a tájékoztatón.
A húsipar mérlegén javíthat a közelgő húsvét, amikor átlagosan 6 ezer tonna füstölt áru és sonkaféleség fogy. Tudomásul kell venni, hogy kilónként 900 forintért nem lehet ugyanazt a minőséget kapni, mint 2 ezer forintért - jegyezte meg a Népszava kérdésére Éder Tamás. Szerinte érdemes inkább kevesebb, de minőségi terméket venni. Ebbe a körbe tartoznak a hagyományos érleléssel, füstöléssel, pácolással készült parasztsonkák. A szakember óvott az ismeretlen eredetű füstölt áruk vásárlásától.
A jövő hónap végére elkészül az a tudományosan megalapozott útmutató, amelynek segítségével már a nyár elején megkezdődhet az úgynevezett kettős minőségű élelmiszerek tesztelése Európában. Az első vizsgálati eredmények ez év végére várhatók — tudtuk meg a témával foglalkozó EU szakértőktől.
Mint beszámoltunk róla, kelet- és közép-európai tagállamok — köztük Magyarország — uniós lépéseket követelnek az élelmiszer-minőség kettős mércéje ellen. Szerintük bizonyos termékeket Európa keleti felében silányabb minőségben forgalmaznak, mint a nyugatiban.
Az Európai Bizottság komolyan vette a panaszokat, és tudományos vizsgálatot ígért. Ennek első lépéseként e héten létrehozta az élelmiszerhamisítás elleni küzdelemmel és az élelmiszer-minőséggel foglalkozó, belgiumi székhelyű tudásközpontot. A Navracsics Tibor EU-biztos felügyelete alá tartozó európai közös kutatóközpont keretében működő műhely egyik feladata az lesz, hogy összehangolja az uniós piacokon ugyanolyan csomagolásban és márkajelzéssel forgalmazott élelmiszerek összetételének és érzékszervi jellemzőinek a vizsgálatát. Az országok eddig a saját előrásaikat követve tesztelték az általuk kiválasztott termékeket, a mintavétel nem volt reprezentatív, és a kapott adatokat nehéz volt összehasonlítani.
A tagállamok a rendelkezésükre bocsátott, egységes útmutató alapján a nyár elején elkezdhetik a termékek minőségének az elemzését, az eredményeket pedig a tudásközpont szakértői fogják összesíteni. A tesztelések nemzeti költségeit az európai költségvetés állja. A vizsgálatra szánt élelmiszerek listáját a tagországok és a kutatóközpont szakértői közösen fogják összeállítani. Információink szerint a tudásközpont néhány tucat termék tesztelésére készült fel.
Halmai Katalin (Brüsszel)
