A kormány pártjai már csak a szépre akar emlékezni, bár a voksolás óta eltelt majdnem fél éves időszakban nem telhetett sok örömük. A CDU-ban minilázadás indult amiatt, hogy Merkel fiatalítsa meg a pártját, gondoskodjon utódjelöltjéről. Ez meg is történt, az utána következő éra meghatározó személyisége a CDU új főtitkára, Annegret Kramp-Karrenbauer lehet a pártnál. Kérdés azonban, hogy az egészségügyi tárcával sikerül-e megbékíteni a kancellár legnagyobb belső ellenfelét, Jens Spahnt.
Az SPD-nél ennél drámaibb volt a helyzet, s még nem lehet happy endről beszélni. Martin Schulz volt pártelnök nem túl átgondolt döntései, illetve Sigmar Gabriel nyilvános kifakadása miatt vezéráldozatai lettek a pártnak, melynek népszerűsége a folyamatos viták, belső feszültségek miatt egyes felmérések szerint már a jobboldali radikális Alternatíváéval „vetekedett”. Schulz lemondása után Olaf Scholz leendő gazdasági miniszter és alkancellár, illetve Andrea Nahles leendő pártelnök, jelenlegi frakcióvezető lettek a párt erős emberei, s némi nyugodtságot is sikerült ráerőltetniük a politikai erőre. Kivált azután, hogy az SPD tagsága a vártnál nagyobb arányban, kétharmados többséggel szavazott a koalíciós szerződésre. Az SPD a legutolsó felmérések szerint ismét megközelíti a 20 százalékot, néhány hét alatt 3-4 százalékot erősödött.
Az SPD minisztereinek listájával azt próbálta igazolni, hogy képes a megújulásra. „Szenvedély kell” - közölte Nahles. Ám nemcsak ez, okos döntések is, amelyekkel igazolják: a párt nem marad színtelen a nagykoalíciós együttműködés során sem. Három és fél éve van az SPD-nek arra, hogy bizonyítsa a választóknak: érdemes rá voksolni. Erre több lehetősége lesz, mint a most végződő nagykoalíciós együttműködés során, hiszen igen befolyásos tárcákat mondhat magáénak .
A nagy kérdőjel a CSU. Horst Seehofer pártelnök gyakran a kormány belső ellenzékeként lépett fel, aki számos alkalommal bírálta Merkel menekültpolitikáját. Most azonban megszerezte a belügyi tárcát, vagyis komoly beleszólást kap a bevándorlókkal kapcsolatos döntésekbe. Még mielőtt a belügyi tárca élére került volna, leszögezte: felgyorsítaná a migránsok kiutasítását az országból. Előre borítékolható, hogy többször szembekerül majd az SPD-vel.
A CDU és az SPD között pénzügyi kérdésekben várhatóak ellentétek, a kereszténydemokratáknál igen nehezen vették tudomásul, hogy a rendkívüli befolyásos pénzügyi tárcát az SPD kapta meg. Olaf Scholz azonban leszögezte: folytatni kívánja az előző évek politikáját, s kiegyenlített költségvetésre törekszik. Az biztos, hogy az új kabinet többet költ majd, mint az előző, hiszen az SPD követelésére a korábbiaknál több pénzt fordítanak majd szociális kiadásokra.
A német kormány számára minden korábbinál nagyobb kihívást jelent Donald Trump politikája. Az amerikai elnök állítása szerint további védővámokkal „védené” az amerikai gazdaságot, amellyel az exportorientált német gazdaságot sújtaná leginkább.
Jelzésértékű, hogy a kancellár első külföldi útját Párizsba tervezi. A kancellár hivatala azt közölte, még a jövő csütörtökön és pénteken esedékes uniós csúcstalálkozó előtt egyeztetni kíván a francia elnökkel. Ugyan az euróövezet reformjára vonatkozó brüsszeli előadásuk elmarad, de egyértelmű, hogy az EU következő éveit ők határozzák majd meg. Olaf Scholz pénzügyminiszter szintén azt közölte, a lehető leghamarabb a francia fővárosba utazik majd.
