Túlzott merészség, vagy vakság. Nem lehet más oka annak, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) kampuszt készül létrehozni Bécsben. Igen, az osztrák fővárosban, amely annyi sok veszélyt rejt magában. Már legalábbis magyar politikusok és a hatalmat kiszolgáló médiumok beszámolói szerint. Mit várhatunk azonban egy olyan intézménytől, amely Soros György kihelyezett tagozata térségünkben? A legkevesebb, hogy szembemegy a hivatalos magyar állásponttal.
Miközben azért magyarországi aknamunkáját is folytatni akarja - amint az Michael Ignatieff elnök-rektor szavaiból is világossá vált. Budapest marad az otthonunk - mondta, s nem mulasztotta el, hogy utaljon rá: a tavalyi törvénnyel megpróbálták ellehetetleníteni a működésüket. Viszont azóta a CEU teljesítette a kormány által előírt feltételt, mert az anyaországban, vagyis a New-York-i székhelyű Bard College-ban is elindította képzését. Ennek ellenére a magyar kormány még nem írta alá a budapesti egyetem létét rendező megállapodást. Ami persze az előzmények ismeretében azért nem meglepő.
Azon sem lehet csodálkozni, amit a bécsi polgármester mond. Michael Häupl szerint az együttműködés számukra az évszázad lehetősége. De mi más lenne várható egy szociáldemokrata politikustól? Aki még - az új kampusz feletti örömében - azt is állította, hogy az osztrák főváros biztonságos környezetet jelent a CEU-nak. Nyilván ő sem értesült Lázár János miniszter, Kovács Zoltán kormányszóvivő, valamint a magyar sajtó egy részének borzalmas tapasztalatairól. Csak ül a városában, és azt hiszi, ott van már a Kánaán.
Nem kétséges: Bécs is elesett. Pedig a magyarok mindent megtettek, hogy megmentsék Sorostól, a migránsoktól és egyéb ármányoktól. Most szomorúan vehetik tudomásul, hogy az osztrákok a vesztükbe rohannak. Ráadásul ez a vész nem ismer határokat.
