A közelmúltban a miniszterelnököt saját pártja, a Fidesz is meghazudtolta: noha Orbán Viktor kormányfő tavaly ősszel még arról beszélt a parlamentben, hogy Magyarország "nem a kilakoltatottak országa", a Fidesz miatt az idei téli moratórium lejárta után továbbra is úgy lakoltathatnak ki gyermekes családokat, hogy nem biztosítanak számukra megfelelő elhelyezést. Vagyis gyerekestül kerülnek az utcára.
A "családbarát" kormány szavakban ugyan kiáll a rászoruló családok mellett, ám tettekben már sokkal kevésbé. Ezt jól mutatja az is, hogy az elmúlt években hogyan változott a kilakoltatások száma. Völner Pál igazságügyi államtitkár egy parlamenti kérdésre adott írásbeli válasza szerint míg 2012-ben 1020, 2013-ban pedig 1300 kilakoltatásra került sor, addig 2015-ben már 2335, 2016-ban pedig 3474 kilakoltatás történt. Ugyanakkor azoknak a köre, akiknek el kell hagyniuk az ingatlant, ahol addig laktak, jóval szélesebb, hiszen a legtöbben - felszólításra - önként távoznak. Völner tájékoztatása szerint 2013 és 2017 között mintegy 240 ezer ingatlan került árverésre meghirdetésre.
Az igaz, hogy a kabinet egy hónappal kitolta az idei téli kilakoltatási moratórium határidejét (március vége helyett április végén jár le), ám ennek minden bizonnyal nem a kormánypárti politikusok szociális érzékenységéhez, hanem az április 8-ai választásokhoz van köze: nem mutatna jól, ha kampányfinisben kezdenék el utcára tenni a családokat. Arról, hogy a kormányt mennyire érdekli a nehéz helyzetben lévő családok sorsa, a korábbi intézkedések is árulkodnak: például 2015-ben ahelyett, hogy növelték volna, inkább megszüntették az országos lakásfenntartási és a nagyobb települések számára kötelezően előírt adósságcsökkentési támogatást is. Bevezették a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (csok), amivel csak a tehetősebb családok jártak jól. Legutóbb pedig az Országgyűlés fideszes többségű házbizottsága szavazta le, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják A Város Mindenkié (AVM) csoport azon törvénymódosító javaslatát, amely megakadályozná a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását. Így, ha a jövőben el is fogadják a javaslatot, az már csak a téli moratórium lejárta után léphet életbe.
- Orbán Viktor az évértékelő beszédében azt mondta, nagyon örül, hogy növekszik a házasságok és a gyerekek száma. Hogyan gondolja támogatni a megszületendő gyerekeket, ha a szülőket utcára lehet tenni, a gyerekeket meg kiszakítani a családból? Azoktól a gyerekektől, akik nem CSOK-os családba születnek, még az elfogadható élet lehetőségét is elveszik, aminek az alapja a biztonságos lakhatás - fogalmazott az AVM aktivistája, Tóth Fanni. Úgy véli, a Fidesz felelőssége, hogy Magyarország továbbra is a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának országa marad.
A hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek jogaiért és érdekeiért küzdő AVM szerint a moratórium lejárta után, vagyis május 1-től újból ezrek válnak azonnal kilakoltathatóvá, és hosszú távon is tovább folytatódhat a családok utcára rakása.
Vasárnap ismét tüntetett Budapesten az MNB székháza előtt az Adóskamara. Az erről szóló fényképes beszámolónkat itt találja.