12:13 - Mi lesz Orbán után
Karácsony szerint immár nem az a kérdés, hogy Orbán megy, hanem az, mi jön utána. A miniszterelnök-jelölt válasza annyi: emberi kormányzást kell megvalósítani.
12:11 - Ne a kormányhoz való viszony határozza meg
Az önkormányzatoknak is új tárcát biztosítana Karácsony Gergely, jelöltje Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármester. Ami nem a kormányzati jövővel kezd, hanem április 8-ára ad tanácsot. Aminek lényege, hogy minden választókerületben egy jelölt induljon, hiszen a 2014-es önkormányzati választáson Wittinghoff városában minden körzetben tarolt az egyetlen ellenzéki jelölt. Budaörs első embere szerint a kormány esztelenül centralizál, és adott a veszély, hogy szétveri az önkormányzatiságot. A kérdés az, miképp tudják egy sikeres kormányváltás után az önkormányzatok a közösségeket szolgálni. Így az elsődleges feladat egy alkotmánymódosítás, ami nagyon határozottan rögzíti a települések önrendelkezési jogát. Ezután egy átlátható feladatkiosztási rendszer kell (értsd: mi az állam, és mi a helyhatóság dolga), és ehhez egy átlátható finanszírozási rendszer kell - azaz a források elosztását nem befolyásolhatja, hogy egy település vezetése miképp viszonyul a kormányhoz.
12:02 - Paksnak annyi lenne
Ámon Ada környezetvédelmi miniszterként felülvizsgálná és leállítaná a paksi bővítési projektet - az így kieső energiaellátást alternatív forrásokból pótolná. Reményei szerint erre finanszírozás is akad, ugyanis ez EU új költségvetése kiemelten támogatja a klímavédelmi megoldásokat. Így Ámon Ada exhumálná a kormány által elhantolt szélerőmű-projekteket és felpörgetné a naperőművek építését. Ugyanis a magyaroknak is joga van az energiához, de a jó levegőhöz is. Ahogy a megtakarításhoz is, úgyhogy tárcavezetőként Ámon Ada átalakítaná a hatósági árszabályozást (ami most nem követi a világpiaci tarifákat, így a magyarok többet költenek a rezsire).
11:57 - Minimálbér a közmunkásoknak is
Andor László - foglalkoztatásiminiszter-jelöltként - az elvándorlást tartja a legnagyobb problémának. Hogy lassítsa a kiáramlást, újraírná a Munka törvénykönyvét (a jelenlegi ugyanis kiszolgáltatja a munkaadónak a dolgozót). Andor egy úgynevezett Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot hozna létre, amelyik az egész országban összesíti a munkakeresők és a munkaadók igényeit, és rugalmasan összeköti az érdekelt feleket. Ezzel párhuzamosan Andor megszüntetné a közmunka primátusát, szerint ugyanis a közfoglalkoztatottak kétharmadát lehetne alkalmazni a munkaerőpiacon. Akit mégsem, az sem szenvedhet hátrányos megkülönböztetést, azaz a jövőben a közmunkásoknak is járna a minimálbér. Hogy nagyobb eséllyel találjon állást, minthogy közmunkás legyen, az Európai Bizottság volt biztosa duplájára emelné a munkakeresési járulékot, ugyanis úgy nem lehet állást találni, ha a munka megszűnése után rögvest beköszönt a szükség. Persze nemcsak a közmunkások bérét, illetve munkakeresési járadékot tornászná fel Andor, hanem a béreket is - de legalábbis megpróbálná egységesíteni a bérszínvonalat az ország különböző részein.
11:49 - Csökkenteni a szegényemberek adóját
Mellár Tamást nem zavarja, hogy a pénzügyminiszteri poszt nem a legnépszerűbb: sem az emberek, sem a gazdasági lobbik között. A pécsi közgazdászprofesszor úgy érzi, ő tud nemet mondani politikai és gazdasági szereplőknek egyaránt. Mellár tárcavezetőként el kezdene készülni az euró bevezetésére, illetve mindent megtenne az államadósság csökkentése érdekében. Úgy tervezi, hogy átszervezi a jelenlegi költségvetési rendszert: egyrészt átalakítja a minisztériumi rendszert, másrészt átláthatóvá teszi a büdzsét, harmadsorban pedig visszaállítaná az úgynevezett pótköltségvetés, ugyanis jelenleg a kormány rendeletekkel osztja a pénzt, ha módosítani kell a büdzsét, így senki nem tudhatja, ki, miért, mennyi pénzt kap. Továbbá Mellár megszüntetné azokat a csatornákat, amivel egyes körök kiszívják a költségvetésből a pénzt - például az MNB, vagy a tao-rendszer. Az adókat is áthangolná Mellár: csökkentené az úgynevezett szegényemberek adóját, az áfát (a kieső bevételt a társasági adóból pótolná), illetve hozzá nyúlna az adórendszerhez. A minimálbért nagyjából 0 százalékos adóval sújtaná, az átlagos fizetések esetében maradhatna a 15 százalékos adókulcs, a jól keresőknek viszont többet kellene áldozni a közteherviselésre. Mellár szerint ez nem bal- vagy jobboldali kérdés, hanem az emberek életéről szól, így csapatába egyaránt vár balos és konzervatív szakértőket.
11:40 - Integrálni az országot
Még soha nem kaptam a születésnapomon karácsonyi ajándékot, mosolyog rá a miniszterelnökre Hegyesiné Orsós Éva. Aki az esélyegyenlőségért felelne a Karácsony-kabinetben. Aki nem vitatja, hogy a reáljövedelmek emelkedtek, de így is csak éppen utolérték a 2008 előtti szintet. Miközben kettészakadt az ország 2015 előtt Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között mintegy 15 százalék volt a különbség a jövedelmekben, most 54 százalék. Így a leendő miniszter integrálni szeretné az országot - többek között differenciált adózással (értsd: a tehetősebbeknek többet kell fizetniük). Mindezt Hegyesiné Orsós Éva kiemelten kezelné a nyugdíjasok ügyét - szerinte elfogadhatatlan, hogy a nyugdíjak kettészakadtak, 1 millió idős él 100 ezer forintnál kevesebből. Ahogy a gyerekszegénységet sem szabad tovább tűrni, illetve elfogadhatatlan, hogy egyre többen élnek az utcán, vagy borzalmas lakáskörülmények között. Persze az embereken akkor lehet segíteni, ha az állam is segíti a segítőket, azaz mindent meg kell tenni a kivéreztetett szociális szféra dolgozóiért.
11:29 - Ingyenes diploma, visszafizetett diákhitel
Daróczi Gábor, az oktatási tárca élére képzelt szakember, nem veszteget szót arra, hogy leírja, milyen csapnivaló állapotban van az oktatás. Inkább azt hangsúlyozza: vissza kell állítani a demokráciát, és lelkiismereti szabadságot - ugyanis soha többé nem fordulhat elő, hogy egy diák vagy egy tanár megfélemlítés okán ne vállalja a véleményét. A második szó a pénzé: Daróczi a mintegy 36 ezer milliárdos GDP 6 százalékát fordítaná az oktatásra, mert jelen pillanatban hatalmas különbségek vannak a különböző rendszerek között, ezt mindenáron egységesíteni kell. És az egyenlőséget a felsőoktatásban is meg kell valósítani - aki 2013 után felvette kényszerből (lásd: fizetős képzés) a diákhitelt, annak valamilyen formában vissza kell fizetni, a kormányváltás után pedig az első diploma legyen ingyenes. Persze Daróczi nemcsak a hallgatókra figyel, hanem a kicsikre is: az általános iskolások szerint nem pici egyetemisták, azaz nem is lehet úgy terhelni őket, a rájuk nehezedő követelményeket ésszerűen csökkenteni kell.
11:22 - Önállóság, béremelés, szakmai beszélgetés
A romosodó egészségügyet Karácsony a XII. kerületben praktizáló Komáromi Zoltánra bízná. Aki elsősorban ismét önálló minisztériumot biztosítana a területnek, másodsorban pedig rendbe tenné az egészségbiztosítást (értsd: hogy ne legyen egyre kisebb- és kisebb az alapellátás köre.) Miniszterként Komáromi az uniós átlagra tornászná fel az orvosok bérét, ugyanis szerinte tarthatatlan, hogy hatalmas egészségügyi palotákat húz fel a kormány EU-s támogatásokból, csakhogy ezekben a "csodaintézményekben" egyszerűen nincs orvos, aki gyógyítson. Az orvosok és egészségügyi szakembereket persze nem csak pénzzel honorálná Komáromi, hanem bevonná a szakmát az egészségpolitikai döntésekbe. És - senki ne higgye nyugtat meg mindenkit a tárcavezető-jelölt -, hogy ezt egyedül akarja menedzselni, egy felkészült csapat áll mögötte.
11: 16 - A kormány fele
Karácsony koalíciós kormányzásra készül, így csak a leendő miniszterek felét nevezi meg, a többi helyet egyrészt feltölthetik a szövetséges pártok által kiválasztott szakemberek, másrészt - mivel Karácsony pontosan tudja, hogy politika nélkül egy kabinet nem működhet - politikusoknak is tart fenn bársonyszékeket.
11:12 - Még nem is léteznek
Hódmezővásárhelyen az emberek nemet mondtak arra a rezsimre, amelyik egyetlen dologgal nem foglalkozik: az emberek problémáival - épp ezért Karácsony Gergely szerint itt az idő, hogy újra legyen kormányzás Magyarországon. Éppen ezért az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje április 8-a után olyan tárcákat akar a most bemutatandó kormánytagokra bízni, amelyek egyelőre nem is léteztek. Ezeket a minisztériumokat pedig pártoktól független, nem pártpolitikai alapon gondolkodó szakemberek fogják vezetni.
11:08 - Békét várnak
Aki nem érti, mit üzennek a magyarok, az jobb, ha visszamegy a balettba ugrálni. A magyarok azt üzenik, hogy elegük van a háborúból - ezekkel a mondatokkal vezették fel Karácsony Gergely kormányának megalakulását. És tényleg, az új kabinetet nem pártharcosokkal zsúfolják tel.
11:03 - Civilekkel a bizonytalanokért
A választani akaró bizonytalanok (mintegy 900 ezer ember) 39 százaléka tudja kire akar szavazni - ezt a Publicus Intézet mérte a Vasárnapi Hírek megrendelésére -, ám nem mondja meg. Hogy az ő akaratuk merre hajlik, azt azért Hódmezővásárhely megmutatta. Ennek a csoportnak az esetében működik a "legerősebb jelölt" logikája, azaz a pártpreferenciával bíró bizonytalanok hajlandók a legesélyesebb kihívóra átszavazni. Csakhogy az említett 900 ezer ember 44 százaléka egyelőre nem politizál tudatosan, a kampányban találja ki kire is voksol. Hogy ezt a tömeget miképp lehet megszólítani az erősen kérdéses, hiszen jó részük kiábrándult a politikából, így a pártjelöltek önmagukban nem biztos, hogy elég vonzóak számukra. Ezt a problémát próbálja megugrani Karácsony Gergely, amikor az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjeként jórészt civil szakemberekből rakja össze árnyékkormányát.
