Egyre nagyobb a szakadék az ország nyugati és keleti felén élők nyugdíja között: Jász-Nagykun-Szolnok megye és Fejér megye átlagjáradéka között 16 százalék a különbség. Ez olyan, mintha két havi nyugdíjjal többet fizetnének a Fejér megyében élő nyugdíjasoknak, mint a keleti országrész megyéiben élőknek – mutat rá a Policy Agenda nemrégiben megjelent elemzése, amely szerint a nyugdíjak közötti különbség ebben a területi viszonylatban 5 százalékponttal nőtt az Orbán-kormány ideje alatt.
A regionális eltérések persze nem meglepők, hiszen a nyugdíjak mértéke szoros összefüggésben van a bérek alakulásával. Márpedig a megyék közötti bérolló jelentősen szétnyílt az elmúlt 8 évben. Orbán Viktor második kormányzásának elején, 2010-ben Győr-Moson-Sopron megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között 15 százalékos volt a nettó átlagbérek különbsége, tavaly év végén már 48,6 százalék.
A nyugdíjak esetében a regionális különbség még nem olyan markáns, mint a béreké. A bérolló szétnyílásának hatása ugyanis - a Policy Agenda szerint - csak ezután jelentkezik majd még erőteljesebben, ami a nyugellátásoknál is érezteti majd a hatását, hiszen az alacsonyabb keresetűek is folyamatosan mennek majd nyugdíjba.
A Policy Agenda megvizsgálta azt is: egy-egy megyében mekkora az öregségi nyugdíjra fordított pénzek és a megtermelt GDP aránya. Azt találták, hogy a nyugati országrészben 9,6 százalék, míg keleti megyék átlagában 11,3 százalék az érték. Ez a mutató azért fontos, mert világosan jelzi, hogy még az alacsonyabb nyugdíjszint megtermelése is milyen erőfeszítést jelent a nehezebb helyzetű régiók számára. Ha Budapestről és a fejlettebb gazdasági térségekből nem „csoportosít” át az állam GDP-t a hátrányosabb térségekbe, akkor növekedni fog az egyenlőtlenség. Ez pedig belső elvándorlással, rosszabb egészségügyi mutatókkal, romló munkaerőpiaci aktivitással jár majd - figyelmeztet a kutató intézet. Ennek jelei már láthatók: miközben Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye népességszáma 2010 és 2017 között nőtt, addig az országos átlag 2 százalékkal, Baranya, Békés és Nógrád megye népességszáma pedig több mint 6 százalékkal csökkent.
