Idén a négy évvel ezelőtti – szintén irreális - 18 helyett 40 párt teljesítette az országos lista állításához szükséges kritériumokat, így minden korábbinál többen jelentkeznek majd az állami milliókra. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) szerint mind a tizenhárom nemzetiség is állított listát, így összesen 53 országos lista lehet majd a szavazólapokon.
Ez a szám ugyanakkor péntekig még változhat, elképzelhető ugyanis, hogy az ajánlások ellenőrzése során annyi hamisat találnak majd, hogy néhány szervezetnek nem lesz meg a listaállításhoz szükséges 27 egyéni jelöltje a fővárosban és kilenc megyében.
Kisorsolta a szavazólapokon szereplő országos pártlisták és nemzetiségi listák sorrendjét a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kedd este. (A sorrend még változhat, ha valamelyik párt országos listája nem válik jogerőssé) Az azonban biztos, hogy az ismertebb pártok közül elől lesz a Momentum (jelenleg 6. hely) és a Demokratikus Koalíció (7. hely). Az MSZP – a keddi adatok szerint - 15. a pártok sorrendjében, a Fidesz a 22., a Jobbik 24., az Együtt 28., míg az LMP a 33.
A Nemzeti Választási Iroda keddi adatai szerint mindenesetre országos listája lesz - a mindenki által ismert országos pártok mellett – néhány olyan alig látható szervezetnek is, mint például az Elégedett Magyarországért Mozgalom. Az EMMO - ez ugyanis a párt rövidítése - ráadásul nem is a minimálisan szükséges 27 körzetben állított jelöltet, hanem összesen 52 helyen. Összegyűjtöttek tehát összesen 26 ezer aláírást, miközben Facebook-oldalukat – a keddi adatok szerint - 318-an lájkolták. Honlapjuk egyébként a kampány kezdetére még nem készült el, így azon az olvasható, hogy „az oldal hamarosan indul”.
Hasonlóan sikeres a terepmunkában a KÖSSZ (Kell az Összefogás) Párt is, amely 90 körzetben szedett össze 500 ajánlást, de Facebook-oldalukat csak 694-en lájkolták. Összehasonlításképpen: az országosan ismert Együttnek 48 körzetben sikerült csak a jelöltállítás, a Momentumnak 97 helyen, a Bokros Lajos vezette Modern Magyarországért Mozgalomnak pedig mindössze 15 helyen. Ötvennyolc jelöltet állított a Tenni akarás Mozgalom, 37-et a Demokrata Párt, míg 45-öt a Lévai Katalin volt szocialista tárca nélküli miniszter által gründolt Lendülettel Magyarországért nevű párt.
Az országos listával rendelkező pártoknak öt munkanapon belül átutalják - az egyéni jelöltek számától függően - a 149 és 597 millió forint közötti állami támogatást, amelyet a törvény szerint kizárólag a kampánnyal kapcsolatos kiadásokra fordíthatnak. A támogatás elköltését utólag az Állami Számvevőszék ellenőrzi majd, ha pedig azt állapítja meg, hogy nem a kampányra fordították a pénzt, akkor a szabálytalanul elszórt összeg kétszeresének megfelelő büntetést szab ki, a bírságot adók módjára szedi be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az elsőre szigorúnak tűnő tavalyi törvénymódosítások következtében az állami támogatást vissza kell fizetni akkor is, ha a párt országos listája nem éri el a leadott szavazatok egy százalékát. A kormánypártok azt a módosítást tartották a kamupártok elleni legfőbb fegyvernek, amely szerint az elnökök a saját vagyonukkal felelnek az általuk vezetett párt tartozásaiért.
Mindez azonban nem jelent valós akadályt az ügyeskedőknek, ha ugyanis a párt vezetőjének nincsen semmilyen vagyona, akkor a keletkezett tartozás behajthatatlan.
A NAV első körben inkasszót helyez a párt és a pártelnök számlájára, majd ha kiderül, hogy onnan nem lehet már pénzt leemelni, akkor elárverezi a fellelhető ingatlanvagyont. Ha azonban nincs semmilyen ház vagy lakás a vezetők és a párt nevén, akkor az adóhatóság tehetetlen marad. - Mindössze öt és fél évig kell kibírni, ennyi idő alatt évül el a végrehajtási jog – mondta a Népszavának Angyal József okleveles adószakértő. Börtönbe egyébként csak akkor kellene menni, ha a szándékosság is bizonyítható, ez azonban szinte lehetetlen – tette hozzá. Az országos lista után adott állami támogatás ráadásul kiegészül az egyéni jelölteknek járó egymillió forintos kerettel is.
Az úgynevezett kamupártok létrejöttét a rendkívül könnyen kijátszható ajánlásgyűjtés teszi lehetővé. Egy ember ugyanis több jelöltet is ajánlhat, így a pártok szinte a lebukás veszélye nélkül másolhatják a támogatók aláírásait egymásról – hívta fel a figyelmet László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Az elemző elmondása szerint a választópolgárok hiába írják alá az ajánlóíveket, a szignókat utólag senki sem ellenőrizheti. A választási iroda munkatársai csak azt nézik meg, hogy egyezik-e a személyi szám, a név, a cím, valamint az ajánló anyja neve. A Political Capital erre a rendszerhibára már számtalanszor felhívta a figyelmet, álláspontjuk szerint célszerűbb lenne ajánlásgyűjtés helyett egy félhavi átlagbérnek megfelelő kaució bevezetése.
Az elmúlt napokban a könnyű hamisítás ellenére mégis több jelölt is lebukott valótlan – gyakran halottaktól származó – ajánlásokkal. Ezekben az esetekben feltehetően a négy évvel ezelőtti adatbázisból dolgoztak.
