Ütközik az uniós joggal a földforgalmi törvény 2013-as módosítása, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e a haszonélvezeti joguktól megfosztott személyek kártalanításáról vagy sem - állapította meg az Európai Unió Bírósága tegnap, és a tőke szabad áramlásának korlátozásával indokolta a magyar kormányt elmarasztaló ítéletét. Ugyanis a hazai szabályozás megfosztja azokat a nem magyar állampolgárságú személyeket – az uniós állampolgárokat is - a haszonélvezeti joguk gyakorlásától - és hogy azt más személyekre átruházzák -, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak.
Mint emlékezetes a földforgalmi törvény módosítása kimondta, hogy megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak. A kormány azután nyúlt ehhez az eszközhöz, hogy bár nem tudta bizonyítani a zsebszerződések létezését, ám még az uniós állampolgárok földvásárlási moratóriuma lejárta, azaz 2014 előtt biztosítékot akart arra, hogy külföldiek semmilyen módon ne szerezhessenek földtulajdont. A kormány feltételezése szerint a "zsebben levő" szerződések a haszonélvezet mellett tulajdonátruházásról is szóltak.
A luxemburgi bírósági ítéletről kiadott közlemény beszámolt arról, hogy a „SEGRO” magyar társaság, amelynek tagjai németországi lakóhellyel rendelkező személyek, Günther Horváth pedig osztrák állampolgár, akik haszonélvezeti joggal rendelkeztek Magyarországon található mezőgazdasági földterületek felett. 2014-ben és 2015-ben a magyar hatóságok kártalanítás nélkül megszüntették a SEGRO és G. Horváth haszonélvezeti jogát a nemzeti jogszabályok új rendelkezéseire hivatkozva. A magyar jog ugyanis előírja, hogy haszonélvezeti jog a továbbiakban csak az érintett mezőgazdasági földterület tulajdonosának közeli hozzátartozója javára létesíthető, illetve tartható fenn. Az érintettek jogorvoslatért a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordultak, amelyik azonban a döntést megelőzően az Európai Bírósághoz fordult.
Az Unió bírósága megállapította azt is, hogy a mezőgazdasági földterületeken tulajdonjogot szerezni kívánó külföldi állampolgárokat több éven keresztül korlátozásoknak vetették alá, illetve meg is tiltották számukra a földszerzés lehetőségét. Ennek következtében a más tagállamok állampolgárai számára az egyetlen lehetőség arra, hogy Magyarországon mezőgazdasági földterületekbe befektessenek, abban állt, hogy haszonélvezeti jogot szereztek. Így a haszonélvezet jogosultjai között magasabb az ilyen állampolgárok aránya a magyar állampolgárokénál, és ennek következtében a vitatott szabályozás is nagyobb mértékben sújtotta őket.
A földforgalmi törvénynek a haszonélvezeti jog visszamenőleges korlátozásáról szóló részének elfogadásakor az ágazati szakemberek már az első pillanatban jelezték, hogy ha az a luxemburgi testület elé kerül, azt a pert a magyar kormány el fogja bukni. Az Európai Bíróságon tegnap megszületett döntés azonban csupán iránymutatást ad a nemzeti bíróságnak, hogyan értelmezzék a közösségi jogot.
Kétségtelen, hogy fedezhettek zsebszerződéseket is ilyen haszonélvezeti szerződések, de ezzel a módosítással a kormány kiöntötte a gyereket is a fürdővízzel együtt – nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrár szakpolitikus. A külföldi állampolgároknak szánt tilalom ugyanis rengeteg magyar állampolgárt érintett hátrányosan. Azzal, hogy kizárólag egyenes ági leszármazottakkal köthet a földtulajdonos haszonélvezeti szerződést, lehetetlenné tették, hogy oldalági rokonok, nagynénik, nagybácsik, gyermektelen párok nem létesíthettek haszonélvezeti szerződést azzal, akire a birtokot szeretnék hagyni. Az elvált szülők közül az akinek nem a nevén van a föld, nem rendelkezhet haszonélvezeti joggal még a gyermeke érdekében sem, hogy megakadályozza az elvált felet abban, hogy esetleg másnak adja át a földet. Ha ugyanis a szülők elváltak, közöttük már megszűnik az egyenes ági kapcsolat.
A kormány 2013-ban ismét tizenkilencre húzott lapot, és a trükk bizonyos mértékig be is jött, mert sok külföldit sikerült elriasztania, tőlük viszont így több Fidesz közeli személy vásárolhatott termőföldet – jegyezte meg Gőgös Zoltán. A szakpolitikus arra is emlékeztetett, hogy a földforgalmi törvény miatt jelenleg is kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen.
A luxemburgi döntést követően a magyar bíróságokon a sor, de nehéz elképzelni más ítéleteket, mint azt, hogy az illetékes földhivataloknak újra be kell jegyezniük a haszonélvezeti jogot. A pórul járt magyar és külföldi állampolgárok pedig kártalanítási pereket is indíthatnak majd az állam ellen.
Egy kormányváltás esetén alaposan át kell dolgozni a földforgalmi törvényt, amely jelen formájában hosszú távon korlátozza a földforgalmat, például a hitelezési lehetőségek szűkítésével – közölte az ellenzéki párt elnökhelyettese. Az MSZP agrárpolitikájában szerepel a kötelező kamarai tagság megszüntetése is, annak túlzott jogosítványai miatt. Meg kell erősíteni a helyi földbizottságokat, amelyeknek a döntéseit most sok esetben a kamara nem fogadja el. Az agrárkamarának már perképviseleti joga is van, vagyis fellebbezhet még a helyi önkormányzat döntései ellen is - tette hozzá Gőgös.
Az Európai Bíróság mai döntése azt jelenti, hogy Brüsszel a külföldi földspekulánsok oldalára állt - reagált sokatmondóan a Földművelésügyi Minisztérium, az amúgy Luxembourgban székelő testület határozatára.
