- Szigorúan ügyvédszemmel nézve mi látszik a Czeglédy-ügy eddigi menetéből?
- Mára sajnos már közhely, de attól még igaz, hogy az előzetes letartóztatás – ami a rövidesen életbe lépő új Büntető eljárásjogban már csak „letartóztatás” lesz – nem előrehozott büntetés, hanem az eljárás sikerét hivatott biztosítani. Akkor van törvényi lehetőség az elrendelésére, ha – ami jelen esetben a logika szabályai szerint egyáltalán releváns ok lehet – fennáll a szökés, az elrejtőzés vagy a bűnismétlés veszélye, avagy feltételezhető, hogy a terhelt megfélemlíteni vagy befolyásolni akarja a tanúkat. Az ügyészség is ezekre hivatkozással kérte a kényszerintézkedés elrendelését. Czeglédy Csaba ügyében azonban ezek egyike sem áll fenn, ezért álláspontom szerint szakmai szempontból teljesen indokolatlan volt az előzetes letartóztatás ismételt elrendelésének indítványozása. A bűnismétlés veszélye szóba sem jöhet, mivel a Czeglédy-féle Human Operator Zrt. már nyár óta nem működik, iratait lefoglalták, számláit zárolták. Azt pedig a minap Czeglédy maga bizonyította be, hogy nem áll szándékában megszökni vagy elrejtőzni. Hiszen a mentelmi joga felfüggesztése előtt akár nyílegyenesen a repülőtérre is mehetett volna, hogy távozzon az országból, nem lehetett volna őt jogszerűen feltartóztatni. Azaz nemcsak hogy bizonyítani nem lehet, hogy megszökne, hanem a Czeglédy bebizonyította, hogy nem. Végül, a hatóságok hosszú ideje nyomoznak az ügyben, majd nyolc és fél hónapon át előzetes letartóztatásban tartották Czeglédyt. Ha ennyi idő alatt nem sikerült odáig eljutni, hogy minden releváns okirati bizonyítékot beszerezzenek, a szóba jöhető tanúkat kihallgassák, esetleg szembesítsék őket egymással, az már a nyomozó hatóság hibája. Én nagyon régen képviselem azt az álláspontot, hogy bizonyos idő elteltével nem is szabadna erre az okra hivatkozva előzetest hosszabbítani.
- Czeglédy esetében egy új gyanúsításra hivatkozva kérték az előzetes letartóztatás ismételt elrendelését.
- Ez az amire azt lehet mondani, hogy már nem a lóláb, hanem az egész ló lóg ki. Teljesen egyértelműnek tűnik, hogy csak indokot akartak találni, hogy Czeglédyt vissza lehessen vinni az előzetesbe. A régi ügyben ugyanis a büntetőeljárási törvény alapján nem lehetett volna elrendelni még az őrizetbe vételét sem. Polt Péter legfőbb ügyész éves beszámolójának parlamenti vitájában évről évre elmondom: az nem véletlen, hogy az ügyészség valahogy mindig akkor jut el egy a Fidesz ellenfelének számító politikust érintő nyomozási cselekményig, amikor az a Fidesznek kedvez, és az ellenzéknek hátrányos. Annak idején Molnár Gyula polgármesterjelölttel szemben is valahogy éppen az önkormányzati választások előtt, a kopogtatócédulák gyűjtésekor közölték a gyanúsítást. Az korábban is közismert volt, hogy Czeglédy indulni kíván a választásokon és aláírásokat gyűjtöttek neki. Milyen meglepő véletlen, hogy most is úgy folytatták a nyomozást, hogy az pont Ceglédy jelöltté válásakor jusson el a gyanúsításig. Még véletlenül sem 5 nappal előbb vagy később. Ezek az irányított eljárások. Egy jogállamban egy ilyen ügy után a legfőbb ügyésznek távoznia kell, azonban Polt Péter renoméján sajnos ez már nem ront semmit.
- Ez már politikusi vélemény
- Mert e tekintetben a politikusi és büntetőjogászi vélemény ugyanaz, nem lehet a kettőt külön választani, aki kizárólag szakmai alapon akar megítélni ilyen ügyeket az tévúton jár. Az ügyészség magatartása itt tetten érhetően nem szakmailag, hanem politikailag motivált. Az ügyészség sajnos az előzetes letartóztatást és általában a büntetőügyeket láthatóan politikai célok kiszolgálására is használja. Az ügyészség kettős mércével mér. Czeglédy esetében arra is hivatkozik, hogy a cselekmény tárgyi súlya indokolja az előzetes letartóztatást. Ugyanakkor látványos, hogy közben ott a Tiborcz-ügy, ahol az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF 13 milliárdos visszaélés miatt kereste meg az ügyészséget, ennek ellenére fel sem merült, hogy bárki előzetesbe kerüljön. Ahogy Mengyi „Voldemort” Roland, korrupciós bűncselekményekkel vádolt fideszes képviselő is szabadlábon védekezik.
