– Hódmezővásárhely után – ahol egy fideszes fellegvárban tudott nyerni egy független, de minden ellenzéki párt által támogatott jelölt – lehet jól működő modell a Fidesz ellen?
– Persze, hogy lehet. Kell egy tiszteletre érdemes és hiteles jelölt. Márki-Zay Péter ilyen volt. Ez előfeltétele a sikernek. A választópolgárok át fognak látni a simlis alakokon, és bármilyen összefogás is van egy simlis alak mögött, az nem fog működni. Köztiszteletnek örvendő jelölteket kell kiválasztani. Továbbá a jelöltnek – mint ebben az esetben is láttuk – rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy meghallja és megértse, mit mondanak és mit akarnak a választók.
– Tavaly nyáron beszélt arról: összefogás kell, hogy mindenhol csak egy ember álljon a fideszes jelölttel szemben. Sőt, egy választási párt szükségességéről is beszélt. Az első még összejöhet?
– Technikai-taktikai kérdés, hogy milyen együttműködésre van lehetőség a különböző ellenzéki pártok között egy adott körzetben. De ezt minden körzetben külön-külön kell eldönteni, és nem valamiféle általános elmélet alapján. Amikor azt mondtam, hogy egy választási pártra vagy összefogásra van szükség, akkor nem arról beszéltem, hogy a pártok adják fel a saját identitásukat, hanem arról, hogy hozzanak létre egy struktúrát, amely azután megállapítja körzetenként, mire van szükség. Ezt az egészet úgy lehet elrontani, ha megpróbálnak minden körzetre érvényes szabályokat megfogalmazni. Ez nem fog menni.
– A jelöltállítás hétfőn lezárul, onnantól már csak visszalépések lehetnek. Van esély arra, hogy helyben mindenhol hiteles jelöltet találjanak?
– Most már nagyon késő van. Tavaly nyáron a javaslatomat mindenki lehurrogta, de most kiderült, hogy ez a helyes modell. Arra van szükség, hogy az ellenzék gyorsan lépjen, de hangsúlyozom: nem általános összeborulás kell, hanem választókörzetre szabott megoldások.
– A kampányban az egészségügy, az oktatás, a korrupció helyett – érthető módon – inkább a biztonságérzetre próbált hatni a Fidesz és azt mondja, hogy megvédi az embereket Sorostól, Brüsszeltől vagy a migránsoktól. Ezúttal ez nem működött. Változóban a társadalom mentális állapota?
– Az emberek részben átlátnak az említett üzeneteken, részben kezd kialakulni az az érzés, hogy a Fideszt valójában nem is érdekli, hogy az emberek mit gondolnak, éreznek, szeretnének. A hatalom a társadalomra tukmál egészen elképesztő kitalációkat, épp azért, hogy ne kelljen odafigyelni arra, ami az embereket érdekli. Ezt megérezték Hódmezővásárhelyen. Riogatnak minket. De valahogy az, amit mi szeretnénk, nem kerül a látókörébe a kormánynak.
– Újra békemenetet hirdettek a Fidesz holdudvarában, Bencsik András pedig arról beszélt – korábbi önmagának is ellentmondva –, hogy hagyni kellene ezt az elemi iskolai szintű sorosozást. Ez egyfajta pánikreakció vagy egy békésebb arc, amivel az emberek esetleg becsaphatók?
– Utóbbi. Semmi olyat nem látok, ami arra utalna, hogy ebből a vereségből őszinte felismerés született volna azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt évek uszító és gyűlöletkampánya alapvető hiba volt. Márki-Zay Péter egy vallásos, katolikus magyar ember, és a szívében ott van a felebaráti szeretet és az irgalmasság érzése, ismerete. Orbán Viktorban, Kósa Lajosban, Rogán Antalban, vagy Németh Szilárdban ezeknek az értékeknek a nyoma sincs meg.
– Az európai értékekkel hasonló a helyzet? Továbbra is úgy gondolja, hogy Orbán Viktornak az a szándéka, hogy leszakítsa Magyarországot Európáról és kiprovokálja, hogy kizárjanak minket az EU-ból?
– Ha Magyarország bent marad az Európai Unióban, akkor Orbán Viktor és társai nemcsak hogy megbuknak, hanem a bukásuk – számukra – nagyon komoly következményekkel fog járni. Nekik az egyetlen menekülési út Magyarország kiszakítása az EU-ból és egy olyan diktatúra létrehozása, ami megvédi őket az elszámoltatástól. Más út nincs. Ha az EU tagjai vagyunk, akkor jönnek az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jelentései. Ezeket el lehet titkolni, de előbb-utóbb nyilvánosságra kerülnek és ki fog derülni a kormány korrupciójának elképesztő mértéke. Ezt csak úgy lehet leállítani, ha nincs OLAF-jelentés. Ilyen jelentés pedig csak akkor nem lesz, ha nem vagyunk az EU tagjai.
– Tervezési fázisban van a következő uniós ciklus (2020–2027) költségvetése. Pórul járhatunk a pénzosztásnál?
– Nagyon komoly hangok vannak az EU-n belül azzal kapcsolatban, hogy Magyarországot ki kell zárni az EU-ból. Nem csak arról van szó, hogy mi lesz a költségvetéssel, hanem egyre többen – jelentős német, francia, holland, luxembourgi, olasz politikusok – Magyarország kizárását tartanák helyesnek. Orbán Viktor szeretné, ha ez be is következne. Ha mégsem, akkor egészen biztos, hogy a következő ciklus büdzséjét feltételekhez kötik majd, olyanokhoz, aminek az Orbán-kormány jelenlegi politikája nem felel meg. Az EU-nak jelenleg is van egy komoly fegyver a kezében. Brüsszel akár holnap bejelentheti, hogy tekintettel az OLAF-jelentés tartalmára, minden további pénzfolyósítást felfüggeszt addig, amíg a jelentésekben jelzett rendellenességeket ki nem vizsgálják. Ha pedig egy fillér uniós pénz sem kap Magyarország, akkor a gazdaság összeomlik.
– A gazdaság számai impozánsnak tűnhetnek: 3,8 százalékos munkanélküliség, majdnem 4,5 milliós foglalkoztatottsági létszám, 2,1 százalékos infláció. Működik az orbáni gazdasági modell?
– Nem működik. A számok mögött egészen más van. A munkanélküliség esetében az európai hivatalos és kötelező érvényű statisztika azt mondja, hogy a közmunkások munkanélküliek. Az, hogy az állam állami pénzből egyébként munkanélküli embereket közmunkára felvesz, nem jelenti azt, hogy ők foglalkoztatottak lennének. Pedig a magyar statisztikában így szerepelnek. Ha kivesszük őket, akkor a munkanélküliség máris 8,8 százalékos. A foglalkoztatási szám is úgy jön ki, hogy a külföldön dolgozó magyarokat is foglalkoztatottként tartják nyilván a magyar statisztikában. De ez sem felel meg az európai statisztikai követelményeknek. Ami pedig a gazdasági növekedést illeti, a tavalyi 3,8 százalék úgy jött össze, hogy az EU-s pénzek és a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai a GDP 5,6 százalékának megfelelő mértékűek voltak. Ha ebből az „ingyenpénzből” a nemzetgazdaság 3,8 százalékkal nőtt, akkor ki lehet számolni, hogy mennyi a tényleges növekedés. Ráadásul feltehetjük azt a kérdést is, hogy közelebb kerültünk-e mondjuk Ausztriához, ahol 2,6 százalék volt a növekedés. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezzel érvelt. Csakhogy az osztrákoknál az egy főre jutó GDP a magyar adat duplája. Tehát – egy egyszerű példával élve – ha ezt 100-nak vesszük, akkor Ausztria 102,6-ig jutott, míg a magyar 50-ből 51,9 lett. Tehát a távolság nem csökkent, hanem éppen hogy nőtt.
– A béremelésekben ugyanakkor a kormány nagyot lépett, jelentősen emelkedett a minimálbér, a garantált bérminimum, az utóbbi időszakban 10 százalék felett volt a nettó bérnövekmény. Ez hozhat érdemi fogyasztási többletet?
– Az EU-n belül az egy főre jutó fogyasztás szintje csak Bulgáriában alacsonyabb, mint nálunk. Amikor arról beszélnek, hogy nőttek a keresetek, akkor az igazi kérdés az, hogy ebből a keresetből a vásárlóerőt figyelembe véve mennyi pénz jut a magyar emberek fogyasztására. És itt minden országban – egy kivétellel – egy főre több jut. A béremelések ugyan növelik a fogyasztást, de mivel hirtelen jött a bérnövekedés, inflációs nyomást fog eredményezni. Ez pedig már érezhető is.
