Bár az esemény hosszú évek távlatában is izgalmasnak ígérkezik, magyar szempontból fokozottan az, hiszen Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje ott van a jelöltek között a legjobb idegennyelvű film kategóriájában. Sokáig maga a rendező sem hitte volna, hogy ideáig eljut a filmje. Korábban azt nyilatkozta, hogy a világ nyolcadik csodája lenne a jelölés. Amikor kiderült, hogy a Testről és lélekről bekerült a öt végső esélyes közé, Enyedi Ildikó lapunk kérdésére úgy válaszolt: a közelmúltban meggyőződhetett arról, hogy az Amerikai Filmakadémia átalakulóban van és nyit olyan szerzői filmek felé, amelyek korábban főleg olyan indie rendezvényeken kerültek reflektorfénybe, mint a Sundance Filmfesztivál. „Talán a Testről és lélekről is egy ilyen film” – húzta alá a rendező.
Nos, most, hogy megtörtént az a bizonyos nyolcadik csoda, már simán nyerhet is Enyedi Ildikó. Ezt pedig most nem puszta tréfából mondjuk, valós esély van arra, hogy a magyar film bearanyozódjon a jubileumi gálán. A legnagyobb vetélytársnak gondolt, a svéd Ruben Östlund rendezte A négyzet mindamellett, hogy humoros, igen társadalomkritikus mű. Ennek ellenére mintegy két és fél órás játékideje nem biztos, hogy annyira kedvezett neki a szavazók körében – elvégre csak az voksolhatott, aki bizonyítottan látta a művet. A díjra komoly esélye van az orosz Andrej Zvjagincev Szeretet nélkül című drámájának, de annak nyers, minden romantikát nélkülöző ereje sem való mindenkinek. További tény, hogy egyik gyártó nemzet sem rendelkezik az átlagosnál erősebb lobbierővel, így az aktuális hollywoodi trendek is befolyásolhatják a döntést. Különösen fontos e tekintetben, hogy az álomgyárban a nők helyzete az utóbbi félévben igencsak nagyot változott – és az idegennyelvű filmes mezőnyben Enyedi az egyetlen női rendező.
Ellenünk szól az amerikai forgalmazó személye, aki továbbra is vívja a szélmalomharcát a világ filmiparával szemben: a Netflix streaming-szolgáltatóként szívesen forgalmazza a klasszikus stúdiófilmeket, viszont a saját gyártás esetében hallani sem akar mozibemutatóról. Ilyen sors vár a Testről és lélekről című Enyedi-műre, mely csak néhány díszvetítésen volt látható mozivásznon az Egyesült Államokban. A Netflix nem is nagyon törte magát Oscar-ügyben, mint a Sony Classics két éve a Saul fia esetében, ahol nem volt kérdés, hogy Nemes Jeles László műve mindent visz majd. Az, hogy sokak szerint az Oscar előszobájának tartott Golden Globe esetében mi történt, nem sok vizet zavar, mert ott az idegennyelvű film kategóriáját nyerő Sötétben – Fatih Akin drámája – még az öt közé sem került be az Oscaron.
Fotó: 20th Century Fox/Merrick Morton
Miközben izgulhatunk, hogy mi lesz az Enyedi-mű sorsa, tekintsünk az angol nyelvű versenyre, az Oscar-világ nagyágyúira. Az elemzők szerint idén azért is izgalmas a gála, mert a színészdíjakon kívül tulajdonképpen semmi sincs „lejátszva”. Kezdjük a triviálissal, a főszereplőkkel: Gray Oldmantől (Churchill) nem lehet elvenni az arany szobrocskát, miképpen Frances McDormandtól sem (Három óriásplakát Ebbing határában). A mellékszereplők között a férfiak mezőnyében Sam Rockwell (Ebbing) még tuti esélyes, a nők mezőnyében bármi megtörténhet.
Fotó: AFP/Roger Alarcón/Notimex
Természetesen mindenkit a legjobb film kategóriája izgat a legjobban. Néhány héttel ezelőtt biztosra mondtam volna Guillermo del Toro és A víz érintése győzelmét, hiszen a producerek és a rendezők céhe is ezt tartotta a legjobb filmnek – így számos akadémiai szavazó döntését ismerjük. Azonban del Torót két plágiumvád is érte azóta. Az első a Pulitzer-díjas író, Paul Zindel fia, David Zindel volt, aki szerint a filmes a néhai apja által írt 1969-es Let Me Hear You Whisper című színdarabjából lopta a sztorit. Nem sokkal később a neves francia rendező, Jean-Pierre Jeunet nyilatkozott úgy, hogy az ő Delicatessen című filmjének egy fontos jelenetét koppintotta le a mexikói kolléga. Ezek a kínos sajtóbotrányok biztosan aláásták kissé A víz érintése népszerűségét, mely – jegyezzük meg – a rendező életművének nem a legerősebb darabja.
Egyszóval, a nagy kérdés, ki lehet a nevető harmadik. Az egymillió dolláros kérdésre természetesen nincsen válaszunk, de kézenfekvőnek tűnik a brit győzelem, hiszen nagyon sok szavazó él a szigetországban. Martin McDonagh (aki sokszor hangoztatja, hogy ő bizony félig ír) egyik lehetséges beugró lenne a fődíjra a Három óriásplakát Ebbing határában című drámájával. Ha így lesz, akkor ez a mű könnyen tarolhat. Sokak szerint azonban beleszólhat a versenybe a világ összes rajongói portálján minden idők legjobbjának megszavazott Christopher Nolan-mű, a Dunkirk. Elvégre a háború borzalmait még senki sem mutatta meg úgy, mint ez a film. Az sem mellékes, miként ír a sajtó róla: a film, amely megmutatja, hogy mi történt, miközben Gary Oldman Churchillje egy-egy teremben szónokolt.
