A nemzetközi tapasztalatok Párizstól Bangkokig azt mutatják, a nagyvárosok legdinamikusabban fejlődő területei a centrumtól a repülőterekig elterülő városrészek, de Budapesten a legintenzívebb megújulást elhalászta a Váci út környéke. Amikor arról faggatom a terület gazdáját, a XIII. kerület vezetőjét, hogy mekkora ebben a helyi vezetés szerepe, Tóth József elmosolyodik. – Ellenfeleink szerint ebben nincs önkormányzati érdem, de valójában kerületünk fekvése és kiváló közlekedése mellett a nemzetközi és hazai cégek betelepülésének feltételeit megteremtő hosszú távú terveink, az ezekben lefektetett szabályozások adták az alapot ahhoz, hogy a nálunk bejegyzett 30 ezer cég minket választott – feleli.
Az említett hosszú távú terveket egy ciklusra ható közép és azon belül rövidtávú fejlesztési csomagok egészítik ki, minden elmozdulás ezek mentén történik amióta 1994-ben a szocialista politikust választották meg polgármesternek. Már akkor kijelölték a területeket, hogy hol legyen lakásépítés a kerületben, hol létesüljenek elsősorban munkahelyek, intézmények vagy kereskedelmi szolgáltató egységek. A most hatályos második hosszú távú program egészen 2033-ig mutatja az itteni városrészek jövőjét, a 2019 őszéig tartó ciklus terveit a „Lendületben a XIII. kerület” program tartalmazza. Az integrált településfejlesztési gondolkodásnak köszönhetően a legkorszerűbb építészeti megoldásokkal felhúzott ingatlanok mellé azonnal társul az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások fejlesztése is egy-egy területen. A polgármester sikernek tartja, hogy a beruházások főként magánerőből valósultak meg, ezek későbbi felújítása így nem terheli az önkormányzatot, épp ellenkezőleg: az utánuk befizetett évi 4 milliárd forintnyi építményadó anyagi hátteret teremt egyéb feladatokhoz. Ez a fenntarthatóság is a távlatos gondolkodás része.
Az uniós csatlakozás előtt kedvezményes építményadóval csalogatták ide a vállalkozásokat, s mire 2004-ben megszűnt ez a lehetőség, már szájhagyomány útján terjedt a nemzetközi piacon is, hogy a magyar főváros XIII. kerületébe érdemes betelepedni. Azóta a Váci úti irodafolyosó – ahogy az ingatlanos szakma nevezi – tőkevonzó képessége tovább erősödött. Mások mellett svéd, amerikai, izraeli, orosz és ukrán befektetők jelentek meg, a térség belvárosi jellege ma már az északi összekötő vasúti híd vonaláig terjed. - Nem titok, hisz Csányi Sándor is bejelentette, hogy az OTP ide hozza új, 50 ezer négyzetméteres bankközpontját, de itt van a Budapest Bank és az Erste Bank központja, az MKB számítástechnikai központja is, rengeteg nemzetközi cég mellett – sorolja a befektetőket Tóth József, hozzátéve, hogy az utóbbi években 70 ezer munkahelyet teremtettek a kerületben mindenféle állami támogatás nélkül.
A főváros negyedik legnagyobb kerületének 1995 óta nullszaldós a költségvetése, az ideit is adósság betervezése nélkül fogadták el. Közben a beruházások függvényében évente 2-6 milliárd forint körüli értékben gyarapítják a helyi vagyont, amelynek összértéke jelenleg 105 milliárd forint.
Fotó: Vajda József
Ezen a ponton elborul a kerület vezetőjének arca, hiszen ebben a vagyonban benne vannak az iskolaépületek is, amelyeknek azonban csak a tulajdonjoga maradt az önkormányzatnál, még a bérbeadásuk jogát is elvette az állam. Csorbultak az önkormányzati jogok, a Klebelsberg Központ nem költ az épületek felújítására, de ennél is fontosabb, hogy a gyerekek elesnek a korábban a testi, nyelvi és informatikai nevelésükre pluszban adott rengeteg támogatástól. - Azt szoktam mondani, hogy nem lehet XXI. századi gyerekeket XX. századi épületekben XIX. századi körülmények között nevelni, ez lebutítás. Márpedig a közoktatás államosításával a Fidesz-kormány a legjobbakat húzta lefelé, ez bűn, ez nemzetellenes, ez megbocsájthatatlan – szól az indulatos kirohanás a polgármestertől.
A Baloldali Önkormányzati Közösséget (BÖK) is vezető politikus szerint az önkormányzatok fejlődésében 2010-nél határt kell húzni. Azóta az állam kiszolgálóivá tett helyi testületeknek annyi az üzenet: ha jól viselkedsz, eszel a tenyerünkből, ha nem, meglátod a következményét. Megnőtt a „pofapénzek”, az év végi maradványpénzek szubjektív osztogatása, de ebből a csomagból még soha nem kapott a kerület. 2010 előtt pályázataik kétharmada nyert, azóta jó, ha a 20 százaléka, azok is kisebb jelentőségű fejlesztéseket támogattak. Szociális segélyekre évi 900 milliót kell költeniük állami támogatás nélkül, 96 ezer ügyirat jelenik meg a szociális osztályon egy évben, 26 ezer ember fordul segítségért a hivatalhoz. A szociális gondoskodás megszervezését az egyik legfontosabb feladatnak tartja Tóth József, kiemelve a XIII. kerület bérlakásépítési csomagját.
2000 környékén döntöttek bérlakások építéséről, 2002-ben adták át az elsőt a Petneházy utcában, azóta összesen 576 bérlakást építettek, bevezették a változó élethelyzetekhez igazodó lépcsőzetes lakáshoz jutást, a helyiségbérletekből származó bevételt is a bérlakásszertorba forgatják vissza.
Most 5600 bérlakásuk van, ezek 70 százaléka már összkomfortos, komfortos, vagy félkomfortos. Amikor Tóth József hivatalba lépett, 54 ezer lakás volt a kerületben, ma 74 ezer van, ami azt mutatja, hogy nemcsak a cégek szeretnek itt megtelepedni, hanem az emberek is. Az ezredforduló táján 640 gyerek született évente a kerületben, ma ez a szám 1100 és ezt a változást új gyermekintézmények nyitásával követik.
A legutóbbi önkormányzati választáson az egyéni körzetekben csak szocialista politikusok nyertek, a többi párt csak kompenzációs listán jutott be. Amikor arról faggatom a polgármestert, ez segíti-e a munkáját, visszafogottan csak annyit felel: a pártszínek csak a választási kampány egy hónapjában számítanak, hogy közben mire lehet jutni, abban nagyobb szerepe van a folyamatos konzultációnak. A legfontosabbnak a kerületben működő 80 civil szervezettel kialakított kapcsolatokat tartja, hiszen ezeknek tízezer tagjuk van, míg a pártoknak együttvéve jó, ha 1500.
Az egyik legsikeresebb MSZP-s politikus Tóth József. Egyéni munkájával eddig kilenc választást nyert, három ciklusban volt parlamenti képviselő, 2014-ben 70 százalékos többséggel szerezte meg hatodszor is a polgármesteri széket.
A mostani parlamenti választási felkészülés azonban pártszinten tartogat izgalmakat a kerületben. A 11-es, Újpesttel közös választási körzet hagyományosan a baloldalé, de a nagy tekintélyű Kiss Péter halála után a helyébe lépő Horváth Imre még az MSZP-t is otthagyta, amikor kiderült, hogy a DK-val kötött alku eredményeként nem indulhat a körzetében. Ettől függetlenül a polgármester nem tekinti elveszettnek ezt a körzetet, bízik a lakosság józan ítélőképességében és értékrendjében.
Amikor azonban arról faggatom, a Botka László felkérésére tavaly nyáron kidolgozott fővárosi kampánycsomagjának megfelelő irányba mennek-e a dolgok, határozott nemmel válaszol. Hozzáteszi ugyanakkor azt is, változatlanul úgy gondolja, a budapesti körzetek nagy része nyerhető lenne. Ám a 3 és fél év alatt elmaradt munkákat nem lehet bepótolni 1-2 hónap alatt. - Nem egy pártnak mondom ezt, hanem a baloldali pártoknak – teszi hozzá.
Csendes fenntartásai ellenére aktív szerepet vállal a kampányban, kitelepüléseken is megjelenik. Közben pedig hangsúlyozza, hogy utolsó pillanatig lehet olyan összefogás, aminek eredményeként csak egyetlen ellenzéki jelölt indul, akár a szavazólapon is ki lehet húzni egy visszalépőt, ez szerinte csak technikai megoldás kérdése.
Tóth József szerint, ha a Fidesz kétharmadot szerezne április 8-án, nemcsak az önkormányzatok rendszeréhez nyúlna hozzá, hanem a civil szférához, a bíróságokhoz és az ellenzéki sajtóhoz is. A településeket azonban még senki ne sirassa – figyelmeztet, hiszen a helyi választások csak 2019 őszén lesznek, s addig nagyon sok minden változhat.
Mikor pedig azt firtatom, lehet-e valaha fideszes a XIII. kerület, elgondolkodva feleli: - a lassan 120 ezres lakosságunk cserélődése az utóbbi években felerősödött, az ide érkezők pártkötődése pedig bármilyen lehet. Ebben a helyzetben az a feladat, hogy őket is XIII. kerületivé kell tenni!
Göncz Árpád emléke
Nem túlzás azt állítani, hogy a főváros leglátványosabban fejlődő kerülete a XIII.. Megszűnt a rendszerváltozás előtt nem titkoltan egymásra mutogató városrészek közötti ellentét, de közben mindegyik megtartotta saját jellegzetességeit.
A rendszerváltozás környékére nagyobbrészt kiürült, pusztulásnak indult angyalföldi ipari területek helyén ma világcégek irodaházai, szolgáltató központjai működnek, gombamód nőttek ki a földből a lepusztult bérházak helyén az új lakóépületek, köztük a nemzetközi díjas passzívház, Duna-parti luxuslakások, a kerületet gazdagítja az úszó VB-re megépült Duna Aréna.
Ahogy az egész kerületben, úgy a Vizafogón és az Országbíró lakótelepen az ott élők igényei alapján megújított zöldfelületek Budapest legélhetőbb lakótelepévé tették ezt a városrészt. Újlipótváros a klasszikus belváros része, Bauhaus épületei közül a Duna parton épült Palatinus-házak a Világörökség részei.
A kerület önkormányzata az egyetlen jobbikos képviselő ellenszavazatával döntötte el 2016-ban, majd a főváros közgyűlése is nagy többséggel hagyta jóvá, hogy az Árpád híd pesti hídfőjének környékét nevezzék ezentúl Göncz Árpád városközpontnak. Az államfő demokráciafelfogása, humanizmusa az első helyen áll a kerület értékrendjében is – indokolja Tóth József a döntést.
A kerület városrészeinek felsorolását a Margit-szigettel kellene folytatni, de ezt 2013. július 20-án az Országgyűlés fideszes többsége közvetlenül a fővároshoz csatolta. A polgármester szerint a magyar közigazgatási rendszerbe ilyen durván még soha nem avatkozott bele egy kormány.
