A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB) saját kezdeményezésére foglalkozik a közoktatás elvi kérdéseivel, írják a február 8-án elfogadott, és honlapjukon hétfőn közzétett közleményükben. A KEB kiemeli, ugyan a nemzeti köznevelésről szóló törvény preambulumában foglaltakkal egyetért, de javasolja a középfokú szakképzésben, elsősorban a szakgimnáziumokban a szakmai és általánosan képző tárgyak arányainak újragondolását.
Informatikai és információtechnológiai forradalom zajlik épp - írják állásfoglalásukhoz háttér-információként hozzáfűzve -, ezért különösen a természettudományi tantárgyak háttérbe szorítása jelent problémát. "Történelmi tapasztalatokból jól tudjuk, hogy egy ilyen forradalmi átalakulás során nagy a veszélye annak, hogy olyan hibákat követünk el, amelyek az adott területet hosszú időre hátrányosan befolyásolják" - teszik hozzá.
A felgyorsult változások miatt a korábbinál jóval fontosabb, hogy az oktatás képessé tegye a fiatal korosztályokat arra, hogy alkalmazkodjanak a világ pillanatnyilag még alig belátható jövőbeli változásaihoz.
Kiemelik azt is, természetesen az oktatásnak a pillanatnyi munkaerőpiaci viszonyok közt is hasznosíthatónak kell lennie. De, mint fogalmaznak, ez "semmiféleképpen nem jelentheti azt, hogy a közoktatás feladata lenne a gazdaság aktuális szereplői számára azonnal »hadra fogható« munkavállalók kiképzése". Ez ugyanis csak a szélesebb látókör, a problémamegoldó készségek fejlesztésének elhanyagolása, vagyis a teljes életpályához szükséges tudás háttérbe szorítása révén lehetséges.
