Mióta több mint fél évszázados szembenállás után a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) békét kötött a kormánnyal és vezetői úgy döntöttek, hogy a politikai életben harcolnak tovább, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) a latin-amerikai ország legjelentősebb gerillaszervezete.
A FARC-kal kötött történelmi béke azonban az ELN-re is inspirálóan hatott, így már korábban bejelentette, hogy szívesen folytatna párbeszédet a kormánnyal az együttélés lehetséges formáiról. Ez azonban félbeszakadt a közelmúltban, miután a bogotái vezetés azzal vádolta meg a szervezetet, hogy nem veszi komolyan a folyamatot, hiszen a dialógus idején is támadásokat intézett a biztonsági erők tagjai ellen. Az ELN azonban a tűzszünet bejelentésével egy időben most arra kérte a kormányt, hogy folytassák a tárgyalásokat – jelentette az Euronews.
Juan Mauel Santos Nobel-békedíjas elnök – akit a FARC-kal kötött alku miatt tüntettek ki – üdvözölte a fegyvernyugvás hírét.
Az ELN számára azonban tanulsággal bírhat, hogy milyen nehéz is az együttélés a békekötés után. A FARC, amely új – Alternatív Forradalmi Közösségi Erő – néven folytatta ténykedését a közéletben, nehezen talál elfogadottságra a lakosság körében.
Február elején a választásokra készülve az egyik korábbi vezető a párttá alakult szervezet egyik kampányrendezvényén szólalt volna fel Yumbóban, ám erre végül nem került sor, mert az emberek utcára vonultak. Amint az a fenti képen is látható, az indulatok olyannyira elszabadultak, hogy rohamrendőröket vezényeltek az utcára. A lakosság jelentős része máig nem tudja elfelejteni, hogy a szembenállás következtében sok ezren meghaltak, valamint földönfutókká váltak.
