- Ilyen hideg volt akkor is, amikor született?
- Erről nem mesélt az édesanyám, de amikor kisgyerekként a nagyanyámmal mentem a hajnali misére, sokszor volt ennél hidegebb is, azóta is szeretem az évnek ezt a szakát. Pár napja, amikor mínusz 20 fok körül volt itt a hőmérséklet, a fiamat is elképesztettem, mert kora reggel az udvaron tornáztam egy szál gatyában.
- Ha nem is pont emiatt, de az elszántságban lát hasonlóságot önmaga és a vasárnap megválasztott új hódmezővásárhelyi polgármester között?
- Amit hallottam róla, annak alapján igen. Jó szellemű nyilatkozatai voltak, tartsa meg ezt a cselekedeteiben is. Sok sikert kívánok neki! Mindketten hívő emberek vagyunk, márpedig a kereszténység szerintem baloldali gondolkodást jelent, mert a lényege: segíteni az elesetteken, rászorulókon.
- Ez manapság nem túl jellemző azokra, akik hatalomhoz jutnak.
- Az én életemben soha nem volt meghatározó, hogy milyen a házam, kerítésem, a ruhám. Nem szeretek több lenni a másik embernél, rosszul érzeném magam, ha nekem több lenne, mint az átlagnak. Az emberek sorsa érdekel és az, hogy az életfeltételeik megvannak-e. Nincs olyan ember, akire én haraggal néznék. Amikor kijöttem a bíróságról, akkor is megöleltem azt, aki feljelentett és jó egészséget kívántam neki.
- Egy helyi fideszes vádolta meg hűtlen kezeléssel.
- Több jobboldali pártot is végigjárt, de nem ez számít, csak az, hogy tisztességes-e valaki vagy nem. Engem felmentettek.
- Nem átlagos gondolkodás, sokan a bosszút keresték volna.
- De én már diákkoromban is kilógtam a sorból. A tanáraim sokszor kiakadtak a csínytevéseimen, azért küldtek a szüleim Ráckevére gimnáziumba, mert azt remélték, a kollégiumban majd megnevelnek. Ehelyett három hét után onnan is hívták őket, állítólag én voltam a bálok réme. Mégis mindig én voltam az osztálytitkár, mindig benne voltam a dolgok sűrűjében.
- A helyi lap februári száma szerint néhány hete még spanyol táncosnak is beöltözött. Minden helyi rendezvényen ott van ma is?
- Miért, ez nem természetes? Igen, ma is szeretek táncolni és máskor is benne voltunk a feleségemmel az ilyen játékokban.
- Mindig ilyen jó közösség volt ezen a településen?
- Egyáltalán nem. Amikor ide kerültem, nem volt összetartás és a vallás is megosztotta az embereket. Veres nagyon szegény falu volt, se betonút, se iskola nem volt itt, a határban gyenge, tiszta homok a föld, alig 7 aranykorona hektáronként. Utána kezdtünk el mindent megépíteni. Induláskor jó, ha 3600 ember élt itt, ma majdnem 21 ezren vagyunk, de ezt nagyon kemény munkával alapoztuk meg.
- A társadalmi munkákat már ön szervezte?
- Így építettünk utat, járdát, volt, hogy csodát tettünk. Amikor például mindenki olajjal fűtött, azt mondtam, benzinkutat kell építeni. Az ÁFOR mérnökei megtervezték, de rossz helyre, két nap alatt átterveztettem az egészet. Október 13-án hoztam haza a papírokat, este összehívtuk az embereket, hogy szombaton elkezdjük az építkezést, jöjjenek segíteni. December 5-én Mikulásnak öltözött munkás hozta ide a kutat, az ÁFOR teljes vezérkara ide vonult csodálkozni.
- A gyors döntések híve.
- Két évig a megyei közgyűlés azon rágódott, hogy hová helyezzék el a Szobon és Vácdukán lévő állami gondozott gyerekeket a 80-as években. Nagymaros kapott volna 400 milliót, de tiltakoztak. Megelégeltem, hogy ezeket a gyereket nem fogadják be és felálltam: a 400 milliót ide a táskába, a szervezésbe senki bele nem szólhat, de mindenkit meghívok az augusztus 19-én tartandó avató ünnepségre. Volt, aki felugrott: ez hülye! De augusztus 19-én már a fű nőtt a telken, minden készen volt.
- Meg tudja mozgatni maga körül a világot. Meddig lehetett eljutni a tanácsi időkben ezzel a mentalitással és mi lett más azt követően?
- A világon semmi sem örök, van időszak, amikor össze kell fogni, mert se ingünk, se gatyánk, csak a munkánk. Amúgy semmiféle féket nem éreztem a tanácsi időkben sem. Nem akartam én tanácselnök lenni, kultúrház igazgató voltam, de letette elém a tanács kulcsát a járási tanácselnök és mondta: kezdjem el a munkát és lépjek be a pártba. Mondtam, miért kellene, ha a munkámért megbecsülnek. Utána soha senki meg nem szólított, hogy lépjek be abba a pártba vagy másikba. Olyan volt, hogy megszidtak, mert április 4-én nem ünnepeltünk, hanem kivittem az embereket körbeárkolni az eperföldeket, hogy a belvíz ne vigye el a termést. Utána ősszel meg kitüntettek érte.
- A térségben van olyan nem fideszes polgármester, aki azt panaszolja, neki nem is válaszol a körzet országgyűlési képviselője. Ide járnak a fideszes politikusok?
- Ha jönnek szívesen fogadom őket. Nem sokat segítenek, de nem is baj, amit lehet, megoldunk magunk. Harrach Pétert amúgy régóta ismerem, mert a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagjaként a 90-es választáson én is elindultam, de ő nyert. Ennek kifejezetten örültem, mert nem vágytam rá komolyan, hogy a parlamentben ücsörögjek, közben meg megy az idő.
- Amire nagy szüksége volt, hisz épp akkor alapozta meg a város jövőjét.
- A kárpótlási földek osztásakor a kocsmában azt beszélték, 5 ezer forintért adják el aranykoronánként, tehát 35 ezer forint egy hektár ára. Összehívtam az embereket, hogy az önkormányzat megveszi a földeket ennek sokszorosáért és másnap az emberek sorban álltak a hivatalban. Egy idős ember kapott 5-6 milliót, maga volt a csoda. Az önkormányzatnak ezer hektár földje van, bérbe adjuk és ebből parcellázunk folyamatosan, gyönyörű lakóterületeink vannak ma már. Nemcsak a lélekszám nő azóta folyamatosan, megindultak az ipari befektetők is, mert velük is gyorsan megállapodtunk. Ma 3 milliárd forint körüli a teljes adóbevételünk.
- Az állam egyre jobban korlátozza az önkormányzatok szabad döntéseit. Ezt hogy éli meg?
- Nem értek egyet vele, a településeknek szabadságot kell adni, most nincs bizalom, pedig anélkül nem épül ki a társadalom gazdasági és emberi szövete sem. Nincs jó hangulat az önkormányzatoknál, pedig ez dönti el a dolgokat.
- Mit gondol az önkormányzatok felszámolását lebegtető hírekről?
- Ha meglépik, a közösségeket rombolnák szét. Az önkormányzás nemcsak igazgatás, városgazdálkodás, hanem az együvé tartozás motorja kell, hogy legyen. Nálunk 50 szervezet van, ebben benne vannak a ma már egymással összefogó egyházak is.
- Mire emlékszik vissza legszívesebben az 53 évből?
- Hogy senkinek nem ártottam.
- Azt mondják, az egy személyiségre épülő rendszerek könnyen összeomlanak, ha a vezető kilép. Nem tart ettől?
- Ami itt felépült, az nem omlik össze, csak más lesz. Mindenkinek megvan a szerepe ebben a zenekarban, van aki vezényel, más énekel vagy hangszeren játszik, de mindenki csak annyit tehet, amit a többiek elfogadnak. A következő karmester lehet, hogy jobban csinálja majd a dolgát, mint én.
- 2019-ben akar-e még indulni, vagy kiül a teraszra pihenni?
- Várjuk meg, mi lesz akkor. Egészséges vagyok, biztosan nem fogok otthon ülni. Valami közösségi dologban akkor is aktív leszek, ha nem polgármesterként dolgozom.
- Lesz ma ünnepség a születésnapján a hivatalban?
Valamire készülnek a kollégák, mert azt kérték, ne jöjjek autóval.
