Felcsúton 2016-ban és 2017-ben korszerűsítették a közvilágítást, ekkor cserélték le a hagyományos izzókat LED-es lámpákra. Mindez Felcsút önkormányzatának honlapjára feltöltött dokumentumokból derült ki. A közvilágítás korszerűsítésére pedig az OLAF-jelentésben sűrűn emlegetett Sistrade Kft. készített javaslatokat. A cég szerepe azért különösen érdekes, írta a lap, mert tulajdonosa, Hamar Endre ellen az OLAF-jelentés szinte konkrét vádiratot fogalmazott meg.
A milliárdos Mészáros Lőrinc vezette falu két lépcsőben modernizálta a közvilágítást. Először 259 közterületi lámpát cseréltek le LED-esre, majd további 96 világítótesttel bővítették a LED-es rendszert. A dokumentumokból kiderült az is, nem csupán javaslatokat tett Hamar Endre cége, de a Sistrade Kft. üzemelteti is a felcsúti közvilágítást. Mészáros Lőrinc 2016. novemberi előterjesztésében azt írta: „A rendszer felmérésére, a korszerűsítés műszaki paramétereinek kidolgozására megkerestük a rendszerünket jelenleg üzemeltető Sistrade Kft.-t, amely az előterjesztésemhez csatolt felmérési dokumentumokat készítette el.” Mészáros javaslatát ellenvetés és kérdés nélkül fogadta el a felcsúti képviselő-testület, így meg is kezdték az előkészítést.
Mivel a közbeszerzési értékhatárt nem érte el a beruházás, három cégtől kértek be ajánlatot az első kör lámpáira. Az Elios nem volt köztük, vélhetően az OLAF-vizsgálat miatt - tette hozzá a Magyar Nemzet. A legkedvezőbb ajánlatot az U Light Kft. adta, ezért Mészáros Lőrinc a cég 13,2 millió forintos ajánlatának elfogadását javasolta, amit hozzászólás és ellenszavazat nélkül egyhangúlag el is fogadtak. 2016 novemberében aláírták a szerződést, vagyis a Sistrade javaslata és a szerződés megkötése közt mindössze három hét telt el. 2017 nyarán szinte ugyanez a forgatókönyv játszódott le a második ütemben. Ugyanattól a három cégtől kértek árajánlatot a 96 lámpatest cseréjére. A műszaki paramétereket szintén Hamar cége dolgozta ki a rendszer üzemeltetőjeként, és ugyanaz a társaság – a U Light Kft., illetve annak egy leánycége – lett a befutó. A megállapodás 2017 szeptemberében kötötték meg.
Ismert, Hamar Endre cége, a Sistrade fontos szerepet játszott a legtöbb olyan közvilágítási tenderen, ahol az Elios nyert. Ez a cég készítette az önkormányzatoknak a közvilágítás korszerűsítésére kiírt pályázatok műszaki tanulmányait, amelyeket úgy írtak meg, hogy pontosan megfeleljenek az Elios későbbi ajánlatának, vagy fordítva: hogy az Elios ajánlata megfeleljen a követelményeknek. Az unió csalás elleni hivatala, az OLAF súlyos állításokat fogalmazott meg Hamar, illetve cége kapcsán. Tiborcz István jó barátja ugyanis nem csak a Sistrade tulajdonosa, de épp az ominózus időszakban résztulajdonos volt az Eliosban is. Ezt az összeférhetetlenséget utóbb megszüntették, ám Hamar azóta is üzlettársa Tiborcz Istvánnak.
A 24.hu-nak név nélkül nyilatkozó egyik alvállalkozó azt állította, Tiborcz-cal sosem tárgyalt, mindig Hamar Endrével kellett egyeztetnie. A portál szerint az OLAF-jelentésnek van egy olyan része, amely a csalás módszertanát magyarázza el. 17 pályázat esetében ugyanaz volt a módszer: a tendereket az Eliosra szabták, egy utolsó pillanatban történt módosítással megemelték az izzók élettartamát, így sokkal több pénzt számíthattak fel költségként, miközben a pályázat mégis megfelelt a hivatalos elvárásoknak. Ugyanakkor az ár alátámasztására szolgáló független ajánlatok fiktívek voltak, egy kivételével mind pontosan 5 és 7 százalékkal az Eliosé fölé árazva.
Ez azt mutatja az OLAF szerint, hogy a csalás mögötti főszervezők nem a pályázatok kedvezményezettjei – az önkormányzatok – voltak, hanem a tanácsadók és a mögöttük álló emberek. E cégek és személyek között pedig első helyen Hamar Endre kapcsolataival foglalkozik a jelentés. Ugyanis, mint írtuk, nemcsak a pályázatok előkészítését végezte a Sistraden keresztül, egy másik cégen keresztül tulajdonos volt az Eliosban is. De felbukkant a pályázatok körül egy másik tanácsadó cége is, az Eupro Projektmenedzsment Kft.
Épp Hamar szerepe kapcsán tette meg azt a javaslatát az OLAF-jelentés a magyar hatóságoknak, hogy költségvetési csalás miatt indítsanak vizsgálatot, de a csalások szervezett módja miatt vizsgálják meg azt is, fennáll-e a bűnszervezetben való részvétel gyanúja.
