A német tréner 2013 decembere óta felel az FTC szakmai munkájáért, a Budapest Honvéd elleni szombati bajnoki mérkőzésen ötödször kezdi meg a zöld-fehérek vezetőedzőjeként a tavaszi idényt.
- A télen alig változott a Ferencváros kerete, egy játékos távozott, kettőt igazoltak. Nyugodtabb felkészülési időszakot tudhat maga mögött?
- A téli többnyire mindig nyugodtabb felkészülési időszak, hiszen ilyenkor a munka megkezdésének első napjától együtt készülhet a csapat. A nyáron például már javában zajlott a szezon, amikor még három új játékos csatlakozott a kerethez, nekik pedig érthetően időre volt szükségük, hogy behozzák a lemaradásukat. Jobban kedvelem a téli időszakot, mert ilyenkor öt-hat héten keresztül együtt tudunk dolgozni a teljes csapattal.
- Az FTC-vel szemben egyértelmű elvárás a bajnoki aranyérem. Mit gondol, kellően erős a csapata ehhez?
- Erre a kérdésre csakis az eredmények tudják megadni a választ. Szinte valamennyi futballistánk teljesíteni tudta a teljes felkészülési időszakot, így minden játékost a megfelelő fizikális állapotba tudtuk hozni. Egyre élesebb a konkurenciaharc a különböző posztokon, ez is biztosan az együttes hasznára lesz.
- Decemberben volt négy éve, hogy az FTC vezetőedzője lett, a mostani volt az ötödik téli felkészülési időszaka. Amikor elvállalta a feladatot, gondolta volna, hogy évekkel később is a Ferencvárosnál dolgozhat?
- Akkor természetesen nem gondoltam erre. Ha megnézzük, hogy a statisztikák szerint egy tréner átlagosan alig másfél évet dolgozik ugyanannál a csapatnál, azt gondolom, különleges, hogy én továbbra is a Fradinál dolgozom. Ameddig a klubvezetés és a játékosok részéről is él a bizalom és én sem érzem úgy, hogy eltűnt a motivációm, addig ezen az úton tovább tudunk menni.
- Mióta ön a Ferencváros vezetőedzője, minden teljes szezonjában nyert valamilyen kupát a csapattal. Csalódott lenne, ha az idén ez nem sikerülne, azaz nem tudnák megtartani az előnyüket a bajnokságban?
- A "mi lenne, ha..." kezdetű mondatokkal szerintem egyelőre felesleges foglalkozni, a hasonló gondolatmenetnek, a számolgatásnak nem engedek teret az öltözőben sem. Az ilyesmi aligha használna a hangulatnak, ráadásul a teljesítményre is lehet kihatása. Fontos megérteni, hogy nálunk szinte minden évben új csapatot kell építeni, így egyszerűen nem hasonlítható a helyzetünk a nemzetközi sztárklubokéhoz, melyeknél a meghatározó játékosok évről évre ott maradnak, pluszba pedig mindig érkezik egy-két klasszis a csapathoz. Éppen ezért azt gondolom, hogy egy klub fejlődését nem szabad csak elért címekben és kupákban mérni.
- A következő idényben várhatóan ismét nemzetközi kupaselejtezőben szerepelhetnek majd. A korábbi évek csalódást keltő eredményei után a tavasszal miben vár fejlődést a csapatától annak érdekében, hogy az NB I-en kívül is sikeresek legyenek?
- Szerintem a mostani összetételben már nagyobb esélyünk volna a Midtjylland ellen továbbjutni, mint tavaly nyáron (a dánok a selejtező második fordulójában búcsúztatták az FTC-t – a szerk.). Természetesen a többi magyar együtteshez hasonlóan az a célunk, hogy minél tovább jussunk a nemzetközi porondon. Ennek érdekében még keményebben kell dolgoznunk a tavasszal, sokkal kritikusabbnak kell lenni, többet kell megkövetelni saját magunkkal szemben is, hogy felvehessük a versenyt az ellenfelekkel. És itt nem is a legmagasabb szintet képviselő csapatokról beszélek: nekünk először a középmezőnyhöz tartozó együtteseket, például a bolgárokat, a dánokat és a svédeket kell utolérnünk. Ha nem fejlődünk tovább, ellenük sem lesz sanszunk.
