Ha lett volna pisztoly a floridai iskolai lövöldözésben meggyilkolt futballedzőnél, akkor egyetlen lövéssel véget vethetett volna az esetnek – vélekedett Donald Trump.
A múlt héten 17-en haltak meg a Miamitól nem sokkal északra fekvő parklandi középiskolában, ahol az intézmény egyik kicsapott volt diákja nyitott tüzet, és lőtt válogatás nélkül mindenkire, aki a szeme elé került. A tettest később a lakásán elfogták. Egyik áldozata nem a diákok közül került ki: Aaron Feis futballedző is életét vesztette a lövöldözésben.
A tragédia nyomán szerte az Egyesült Államokban újra fellángolt a vita a fegyvervásárlási és -tartási szabályokról. Az amerikaiak nagy része saját identitása elengedhetetlen részének tartja az önvédelemhez való jogot, és igényt tart a szabad fegyverviselésre. A floridai eset azonban annyira megrázta a közvéleményt, hogy felerősödtek azok a hangok, miszerint szigorítani kellene a szabályokon, legalábbis jobban meg kellene nézni, ki vásárolhat lőfegyvert, illetve meg kellene tiltani bizonyos típusú fegyverek sorozatlövővé való átalakítását.
Ez utóbbi gondolatot, valamint azt, hogy a nyomozó szervek készítsenek az eddiginél alaposabb háttérelemzést a fegyvert vásárolni szándékozókról, maga az elnök is felkarolta.
Legújabb állásfoglalásában azonban Trump már az ellenkező irányban kereste a megoldást: felvetette, hogy meg kellene engedni a tanároknak lőfegyver viselését az oktatási intézményekben.
A társadalom megosztott a kérdésben. Az ABC tévéhálózat közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 42 százaléka gondolja úgy, hogy ha a floridai iskola tanárai fel lettek volna fegyverkezve, akkor megakadályozhatták volna a véres drámát. Az Egyesült Államok ötven állama közül legkevesebb nyolcban – köztük például Utahban – ma sincs olyan jogi előírás, amely kifejezetten tiltja a fegyverek jelenlétét az oktatási intézményekben. Az ország nagyobb részében azonban mindenkinek tilos lővegyvert bevinni az iskolába.
A felpezsdült vitákban vannak, akik úgy vélik, a "pisztolymentes" iskolák túl könnyű célpontnak számítanak az erőszakos cselekményre készülők szemében, mások viszont nem tudják elképzelni, hogy érdemben segítene, ha az oktatóknak lőfegyverrel kellene őrködniük diákjaik biztonságán.
Kárpáti János
110 pontos abszurditás
Végtelenül cinikus és felületes megnyilatkozásnak tartja Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója Donald Trump felvetését, ami évtizedekkel repít vissza az időben az iskolai agresszió kezelését illetően. Az UNICEF korábbi gyermekjogi szakértője szerint eddig sem az volt a probléma, hogy túl kevés lett volna a fegyver az amerikai iskolákban, éppen ellenkezőleg: azok a fiatalok is játszi könnyedséggel fegyverhez juthatnak, akik még alkoholt sem fogyaszthatnak – mutatott rá. A megoldás ebben a helyzetben nem az, hogy mint egy hidegháborúban, fegyverkezési versenybe kezdünk, mert az nem fogja megvédeni a gyerekeinket.
Emlékeztetett: miután a Columbine középiskolában 1999-ben Amerika egyik legvéresebb iskolai mészárlása során két tizenéves diák 12 diákot gyilkolt le, 21 embert sebesített meg, majd öngyilkos lett, fémdetektorokat és kamerákat szereltek fel. A szabálysértések száma mégis megduplázódott, a légkör pedig olyan elviselhetetlenné vált, hogy menekültek onnan a diákok. A világhírű amerikai szociálpszichológus, Elliot Aronson ekkor lebontatta a biztonsági kapukat, majd az általa kidolgozott kooperatív tanulási technikával egy befogadóbb, a diákok közötti empátián és együttműködésen, a megismerésen alapuló iskolai légkört teremtett meg, amelynek köszönhetően a negyedére csökkent az iskolán belüli erőszak és a szabálysértések aránya.
Százas skálán 110 pontos abszurditásnak tartja a tanárok felfegyverzésének ötletét Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, hiszen a pedagógusoktól nem lehet elvárni, hogy tűzharcba keveredjenek az elkövetőkkel. Mint mondta: a kiváltó okokat kell megtalálni, és a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, mert a frusztráció az, ami ezekhez a rettenetes tragédiákhoz elvezet.
Varga Dóra
