A Budai Irgalmasrendi Kórház egykori igazgatója B. Krisztián öt évvel ezelőtt, 2013. március 12-én reggel tört rá otthonában korábbi barátnőjére, és megtorolta a szakítást. Renner Erikát a műtétek során használt injekciókkal „szakszerűen” elkábította, majd leöntötte a nemi szervét lúggal, és pokrócba csavarva úgy hagyta magára, hogy kívülről rázárta a hevederzárat. A magas presztízsű orvos kegyetlen tettével méltatlanná vált az orvosi hivatásra, ezért Benét, aki évek óta ártatlanságát hangoztatja, Ujvári Ákos büntetőtanácsa örökre eltiltotta a gyógyítástól. A bíróság azt is megtagadta, hogy szabadlábra kerüljön a jogerős ítélet megszületéséig. A védelem nevében Szekér Gyula felmentésért, Somogyi János ügyész súlyosításért fellebbezett.
A megismételt tárgyalásra azért került sor, mert a Kúria arra utasította a Fővárosi Ítélőtáblát, hogy tisztázza a bizonyítékokat, és tegye egyértelművé az ítélet megalapozottságát. A büntetést végül nem emberölési kísérlet, hanem életveszélyt okozó testi sértés, magánlaksértés, okirattal való visszaélés és személyes szabadság megsértése miatt mondták ki. Ezért 2-től 12 évig terjedő börtön szabható ki. B. Krisztián esetében súlyosbító körülménynek tekintették, hogy orvosi esküjével szembehelyezkedett, maradandó károsodást okozott a sértettnek, és az eljárás során mindvégig azon volt, hogy mindenféle módon leplezze tettét.
Az elítélt orvos, aki az ítélet után azzal indokolta szabadlábra helyezési kérelmét, hogy „szeretne családja és szerettei körében lenni”, mindent meg is tett azért, hogy a bíróság a közvetlen bizonyítékok zárt rendszerének tanulmányozása után őt találja lehetséges elkövetőnek. A büntetőtanács a „nagy számú, független forrásból származó, a vádlottat terhelő” bizonyítékra építette ítéletét, megdőlt a vádlotti védekezés, mondta Ujvári Ákos, aki említést tett a rendőrség által készített kihallgatási videóról, amelyet a januári tárgyaláson vetítettek le. Bene azt igyekezett vele igazolni, hogy a súlyos támadás idején bejárást tartott a kórházban. A tanúkihallgatások során aztán kiderült, hogy igen kevesen látták a zsúfolt kórházban, és hiába volt rendkívüli fontosságú, B. Krisztián nem tartotta fontosnak, hogy dokumentálja. Ez az alibi is megdőlt. Elítélésének másik kulcspontja az a tanú lehetett, aki a márciusi reggelen látta lefelé rohanni a lépcsőházban. Később a rendőrségi felismertetésen rámutatott B. Krisztiánra.
B. Krisztián és védője arra is kísérletet tett, hogy másra terelje a gyanút. Olyan elkövetőre, aki egy altatóorvost is meghazudtoló módon érti a kábító Ketamin és az annak hatását ellensúlyozó Midazolam helyes keverési arányait, tudja, hogy az injekciót izomba kell adni, méghozzá úgy, hogy az áldozat testsúlyával is tisztában kell lennie. A tárgyalásokon az igazságügyi orvosszakértők úgy nyilatkoztak, hogy ezt egy sima rabló nem tudta volna ilyen szakszerűen véghez vinni.
Az ötgyermekes és „szentségi házasságban” élő B. Krisztián – aki ezzel indokolta, hogy nem tud elválni – Renner Erika megtámadása után új kapcsolatot létesített, emellett egy időben gyermekorvosi praxist vásárolt a Terézvárosban, egy magánklinikán pedig az égési sérülések specialistájaként ajánlották: Renner Erikának. A kétgyermekes családanya, aki évek óta járja a bíróságokat, soha nem nevezte meg támadójaként egykori szeretőjét, a bíró is szóvá tette, hogy megszólalásaiban nem vezérelte bosszú. Lapunk érdeklődésére most ezt mondta: - Ez az ítélet nem az enyém, sokkal inkább a társadalomé, hiszen az én egészségemet nem tudja senki visszaadni, erre az igazságszolgáltatás se képes. Azok miatt csináltam végig, akik nem tudják, hogy mit kell tenniük, ha bántják őket. Vagy ha tudják is, látják az előttük tornyosuló akadályokat, és visszarettennek. Ennek az ügynek több olyan fordulópontja volt, amikor úgy éreztem, hogy hiába küzdünk. Egyszer talán mégis vége lesz.
Az öt éve tartó ügy harmadfokon folytatódik.