Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF jelentése szerint súlyos szabálytalanságok nyomán, a pályázatokat szervezetten elcsalva nyerte el több településen is a közvilágítás megújítására kiírt tendereket a kormányfő vejének egykori cége. Ráadásul a kivitelezés olykor nem volt megfelelő – Kecskeméten és Zalaegerszegen például máig sokan panaszolják, hogy a lámpák nem adnak elég fényt –, a beruházások pedig túlárazottak voltak. Ehhez képest sokkal jobban jártak azok a települések, amelyek nem Tiborcz István egykori cégével, az Elios-szal szerződtek.
A Hajdú-Bihar megyei Polgár például egyetlen fillér befektetés nélkül tudta korszerűsíteni a közvilágítást. A nyolcezer lelkes városban márciusban fejezik be 1100 lámpatest cseréjét úgy, hogy annak összes költségét a beruházást végző magyar cég előlegezte meg: a település a lecsökkent áramrezsiből származó megtakarításból, tizenkét év alatt fizeti ki a fejlesztés árát. Ezután az évi tízmilliós plusz bevétel már az önkormányzatot gazdagítja, akár további tíz-tizenöt évig: ideális esetben akár 25-30 év is lehet az új lámpák élettartama. Tóth József, Polgár DK-s polgármestere a Népszavának azt mondta: eddig közel húszmillió forintot fizettek ki évente közvilágításra, mostantól ennek felét megspórolják, s ezt a különbözetet utalják át a kivitelezést végző Mezei-Vill Kft.-nek az elkövetkező tizenkét évben. A beruházás úgy 120 millióba, egy lámpatest cseréje 109 ezer forintba került. Csak összehasonlításul: az „Elios-városokban” 139-217 ezer forintba kerültek a világítótestek.
A Polgár közvilágítását megújító beruházó azt is vállalta, hogy a forgalmasabb csomópontokban és középületeknél magasabb fényerejű lámpákat helyez el. Sem állami, sem uniós forrást nem használtak fel, s önrész sem kellett a beruházáshoz: a kivitelező a saját tőkéjét kockáztatta, amikor voltaképp "megelőlegezte" a városnak a finanszírozás költségeit.
NINCS ELÉG FÉNY - Jobban jártak az Eliost elkerülő városok Fotó: Molnár Ádám
A polgáriak alaposan utánanéztek, kivel szerződnek, a berettyóújfalui cégnek pedig több referenciája is volt, hisz hasonló konstrukcióban készítették el Tiszacsege, Egyek, Nagyrábé és például Bocskaikert közvilágításának korszerűsítését is. De Salgótarjánban is ennek a cégnek a fejlesztése nyomán nem 110 millió, hanem csak 40 millió forint az áramszámla. Kerestük a magyar céget, ám annak ügyvezetője azt mondta: semmi kedve felkerülni a "politika porondra", jobbnak látja, ha nem nyilatkozik.
Közben a 24.hu arról írt: egyharmaddal olcsóbban tudta volna megoldani Jászberény közvilágításának felújítását az SAG Hungária Kft., mint az Elios, az önkormányzat mégis Tiborcz István egykori cégének adta a feladatot. A portál szerint ráadásul a volt Tiborcz-cég úgy volt drágább, hogy a Tungsram-Schréder jelentősen olcsóbban adta ugyanazokat a lámpákat az Eliosnak mint a versenytársnak. A feltűnően drága Elios-ról egyébként már korábban írt a Direkt36, példaként azt hozták el: olyan lámpákat, amilyeneket egy cég Budapesten darabonként 139 ezer forintért adott, a volt Tiborcz-cég Keszthelyen 217 ezerért szerelte fel.
A Somogy megyei Nagyatádon 2015-ben állami forrásból 1503 lámpatest újulhatott meg 137,9 millió forintért, vagyis darabonként átlagosan 91 800 forintért, ami jelentősen olcsóbb, mint az „Elios-városokban” kiszámlázott 139-217 ezer forintos világítótestek. – Több cégtől kértünk ajánlatot, végül a csurgói Vektor Kft. nyerte el a beruházást – mondta a Népszavának Ormai István, Nagyatád polgármestere. – Noha állami finanszírozású projektről volt szó, nem éreztem semmiféle pressziót, melyik céggel kellene szerződnünk – tette hozzá a civil egyesület színeiben mandátumot nyert városvezető, aki szerint a lámpáik azóta is kiválóan működnek, s 47 százalékkal csökkent a közvilágításra fordított éves kiadásuk: 12 millió forintot spórolnak az energia-megtakarításon, s a jelentősen olcsóbbá vált karbantartási átalányon.
Hasonlóan jól járt a lámpacserével Balatonberény is, amely 15 százalékos önerővel, 85 százalékos állami támogatással cserélte ledesre közvilágítását négy évvel ezelőtt, szintén a csurgói cég kivitelezésében. Itt 46 millió forintba került az 584 lámpatest cseréje – magyarázta Horváth László polgármester – vagyis darabonként 78,5 ezer forintba, ami szintén jelentősen elmarad az Elios-ártól. A falu hétmillió forintos önrésze már az első évben megtérült, hisz a tízmillió forint feletti közvilágítási költségük 3 millióra csökkent. Ráadásul világítanak is a lámpák, s nincsenek félhomályos utcák, mint például Zalaegerszegen.
Dombóváron egy civil szervezet jelöltjei a 2014-es önkormányzati választáson csúfosan elverték a Fidesz-KDNP aspiránsait, s azóta a 20 ezer lelkes, Tolna megyei város a kormány által felügyelt pályázatokon feltűnően rosszul szerepel. Arra, hogy a közvilágítási korszerűsítés központilag elbírált uniós támogatást kap, nem látott esélyt a városvezetés, ezért önerős beruházásba fogtak. A város azt várta a korszerűsítést elvállaló cégtől, hogy saját költségén a település összes köztéri lámpáját cserélje le és üzemeltesse, s mindennek az árát az önkormányzat a beruházásból eredő áramdíj-megtakarításból akarta kifizetni. 2016-ban ki is írták a tendert, ám az első két forduló eredménytelen volt, mert az egyetlen pályázó, egy nagykanizsai cég előbb 30,7 majd 27,7 millió forintot kért volna évente a rendszer a kiépítésért és az üzemelésért 164 hónapon keresztül. A város ezt sokallta, ezért kiírtak egy harmadik fordulót, s azt egy pesti cég nyerte, évi 19 milliós ajánlattal. A korszerűsítés tavaly megtörtént. Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere szerint a leírt szerződés hasznos a városnak, hisz az áramdíj 58 százalékos megtakarítása fedezi a pesti cég által benyújtott éves számlát, miközben a rendszer felújítására, a LED fényforrások cseréjére nem kell költeniük. Tizennégy év múlva a 2923 fényforrást működtető rendszer átszáll Dombóvárra.
A 3800 lelkes Baranya megyei Bólyon 2012-ben a város 500 köztéri, 42 wattos kompakt fénycsövét 15 wattos LED fényforrásokra cserélték, s ezt a munkát egy komlói cég 10 millió forintért végezte el, öt év garanciát vállalva. Az utcák megvilágítása 2-3 százalékkal lett jobb, az önkormányzat villanyszámlája pedig 7 millióról 2,7 millióra mérséklődött, a saját erős beruházás két és fél év alatt megtérült – mondta el lapunknak Hárs József, a települést 1990 óta vezető, független polgármester. Az 1800 lelkes Szederkény 2014-ben cserélte le 150, utcai kompakt fénycsövét LED-re, saját forrásból. Ez a beruházás is megtérült 3 év alatt, tudtuk meg a falu független polgármesterétől, Hergenrőder Jánostól. A szederkényi közvilágítás korszerűsítését egy pécsi cég végezte, amely egyébként szeretett volna szerepet vállalni az 1,1 milliárdos pécsi világításkorszerűsítésben, ám ott az Elios ellen senkinek nem volt esélye.