Az MTA szerint általános trend, hogy egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztat a közoktatási rendszer: a 2003-2016 közötti időszakban 15-ről 6 százalékra csökkent a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya. Csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is, 28 százalékról 21-re. Az 50-59 éves pedagógusok aránya ugyanakkor jelentősen nőtt, 20 százalékról 34 százalékra, ahogy a 60 évesnél idősebb tanárok aránya is, 3-ról 7 százalékra.
A vizsgált időszakban ugyancsak csökkent a fiatal, pályakezdő pedagógusok száma, a középfokú oktatási intézményekben 2016-ban már csak fél százalék volt. Az általános iskolákban és az óvodákban 2011 után kismértékben ugyan nőtt a kezdő pedagógusok száma, de arányuk nem érte el a másfél százalékot sem. A statisztikákból kitűnik, hogy a fiatal, pályakezdő tanárok inkább alapítványi iskoláknál helyezkednének el, de még az egyházi fenntartású intézményeket is jobban preferálják az állami iskoláknál.
Noha a kormány tagadja, hogy hiány lenne szaktanárokból, az MTA kimutatásai más mutatnak: 2015-től egyértelműen növekedett a szakos tárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya. A legnagyobb mértékben a számítástechnikát tanító tanárok között növekedett a tárgyat szakos képesítés nélkül oktatók aránya, de a természettudományi tárgyakat tanító tanárok között is átlag feletti ez az arány.
A pedagógus szakszervezetek már több alkalommal felhívták a kormányzat figyelmét arra, hogy elöregedőben a pedagógus társadalom, a friss diplomás tanárok vagy más területen találnak állást (rendszerint külföldön), vagy ha el is kezdenek tanítani, egy részük viszonylag hamar elhagyja a pályát. A kormány válasza rendszerint az, hogy ösztöndíjprogramokkal segítik a pedagógusnak készülőket, a tanári bérek is "soha nem látott mértékben" emelkedtek. Csakhogy a pályakezdők bére továbbra sem vonzó, nettóban mintegy 120 ezer forint.