Vucic a belgrádi Happy televízió hétfői késő esti műsorában beszélt Szerbia és Koszovó kapcsolatáról. Kiemelte, hogy „a komolytalan elképzelésekkel” – mint amilyen az utóbbi néhány hétben újra felmerült területfelosztás – nem foglalkozik, és már több javaslatot is „cafatokra tépett”, hiszen Szerbiának komoly célok felé kell haladnia. Hozzátette azt is, hogy nemcsak a felosztásra vonatkozó javaslatok érkeztek hozzá, hanem olyan elképzelések is, amelyek szerint Belgrádnak el kell ismernie Koszovó függetlenségét, de ezekkel sem kívánt foglalkozni.
A szerb elnök kiemelte: semmi olyanban nem kíván részt venni, ami háborúhoz vezethet, de semmiképpen sem azt fogja javasolni áprilisban, hogy a szerbek adjanak át minden területet a koszovói albánoknak.
A szerbek által kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tekintett, de túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. Az utóbbi néhány hónapban Ivica Dacic külügyminiszter és Aleksandar Vulin védelmi miniszter többször is felvetette, úgy lehetne megoldani Koszovó státusának kérdését, hogy a területet felosztanák a szerbek és az albánok között, a többségében szerbek lakta északi rész Szerbiához kerülne, míg az albánok lakta rész maradna a független Koszovó, illetve akár Albániához is csatlakozhatna.
Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben kötötte meg a kapcsolatuk rendezéséről szóló megállapodást, ám az abban foglaltak közül eddig csak nagyon kevés valósult meg, az Európai Unió viszont a viszony normalizálásához köti a két ország európai integrációjának folytatását. Az Európai Bizottság legfrissebb bővítési jelentése szerint Szerbia 2025-re válhatna az EU teljes jogú tagjává, ám előtte mindenképpen rendeznie kell kapcsolatát Koszovóval. Noha Brüsszel soha nem mondta ki nyíltan, hogy a kapcsolat rendezése a függetlenség elismerését jelentené, egyes elképzelések szerint ez lehet az utolsó feltétel a csatlakozás előtt. Mindezek előtt azonban az Európai Unión belül is konszenzusra kell jutni, ugyanis a 28 tagállam közül öt, amely maga is jelentős, autonómiára törekvő kisebbséggel rendelkezik – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Ciprus – sem ismerte el eddig önálló államként Koszovót.
