Bár a demográfiai előrejelzések szerint 2030-ra az Európai Unióban minden harmadik munkavállaló az 55-64 éves korosztályból kerül majd ki, úgy tűnik a magyar munkaerőpiac még a 45 évesnél idősebbekkel sem tud mit kezdeni. Hiába beszélnek ugyanis a cégek folyamatosan munkaerőhiányról, rengeteg az olyan 45 év feletti, nyelveket beszélő, diplomás szakember, aki életkora, illetve az azzal kapcsolatos sztereotípiák miatt hónapokig még az állásinterjúra sem jut be. Van köztük HR-es, közgazdász, logisztikus és mérnök is – mondta lapunknak Müller Helga, a Restart-up közösségi program társalapítója.
A KSH adatai alapján ugyan nem tűnik rossznak a középkorúak munkaerőpiaci helyzete, hiszen például 2016-ban az 50-54 évesek körében 4,5 százalékos, de még a 60-64 évesek körében is mindössze 5,6 százalékos volt volt a munkanélküliségi ráta, Müller Helga szerint az általa említett munkakeresők nem jelennek meg ezekben a statisztikákban. Részben azért, mert szégyellik, ezért nem regisztráltatják magukat munkanélküliként. Részben pedig ők azok, akik kényszerből alakítanak valamilyen vállalkozást, ami éppen, hogy a járulékokat megtermeli. Sokan pedig jelenleg is dolgoznak, csak nem olyan munkakörben, ami képességeiknek és képzettségüknek megfelelő lenne. Egyre többen vállalnak például – diplomájukkal a zsebükben – takarítói állást – állítja Müller Helga.
A Restart-up közösségi program egy évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy ezeket a középkorú munkakeresőket különböző fejlesztő programokkal és tréningekkel segítse, de azért is, hogy lebontsa a velük kapcsolatos sztereotípiákat. Ezekből ugyanis nincs hiány: „egészségügyi problémákkal küzdenek, digitálisan le vannak maradva, nem képesek beilleszkedni” – mondják a HR-vezetők. Amikor azonban egy erre irányuló kutatásban arra is rákérdeztek: vannak-e cégen belül ilyen konkrét negatív tapasztalataik, már nem nagyon tudtak példát mondani.
A HR-esek többnyire a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, és ők kerülnek szembe olyan jelentkezőkkel, akik akár a szüleik is lehetnének – az ilyen helyzetekre pedig nincsenek felkészülve. Mint ahogyan a fiatal cégvezetők sem, akik emiatt nem is szeretnek az idősebb generációval együtt dolgozni. Így még ha a HR szűrőjén át is jut a középkorú munkakereső, gyakran a cégvezető közli, hogy nem szeretné alkalmazni – világított rá a Restart-up kutatása, amely szerint a cégek csaknem kétharmada kevésbé nyitott a középkorúak irányába. Müller Helga szerint ez a hozzáállás az elmúlt egy évben sem változott, hiába ölt egyre nagyobb méreteket a munkaerőhiány.
Ennek ellenére a generációs problémák kezelésével kapcsolatos HR-rendezvények kizárólag arról szólnak: hogyan szólítsuk meg az X- vagy az Y-generációt – mondja a szervezetfejlesztéssel foglalkozó szakember. A cégek egy része már át is esett ló túloldalára: annyira a fiatal munkavállalókat célozzák meg, hogy azt sem tudják, hogyan kell az idősebbeket megszólítani. Jó példa erre az a cég, amely jelezte: szívesen foglalkoztatna középkorúakat, de azok nem jelentkeznek hozzájuk. Megnézték az álláshirdetésüket, ami úgy kezdődött: „Lendületes, fiatalos csapatunkba keresünk...”.
Az is igaz ugyanakkor, hogy a középkorú munkakeresőknek is többet kellene tenniük a siker érdekében. A legnagyobb probléma, hogy ez a korosztály nem tudja eladni magát. Míg a fiatalabbak a semmit is hatalmasra dagasztják, a középkorúak azzal sincsenek tisztában, milyen értékeik vannak – magyarázza Müller Helga. Másrészről viszont úgy gondolják, legyen elég a felvételükhöz az, hogy valamit már letettek az asztalra, és ez szerepel az önéletrajzukban. Az álláspiac azonban nem így működik, ezért a Restart-up mintegy 50 önkéntese az ingyenes képzések mellett önismereti tesztekkel és tréningekkel, coachinggal is támogatja az álláskeresőket, de sokszor az önéletrajz összeállításában is segíteniük kell.
Meredeken emelkedik azon cégek aránya, amelyek üzleti tevékenységük legfőbb akadályaként a munkaerőhiányt nevezik meg. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet legfrissebb konjuktúra-vizsgálata során már a cégek 42 százaléka nyilatkozott így, miközben hat évvel ezelőtt még csak minden tizedik vállalat jelzett ilyen problémát. A 3064 cég vezetőjének válaszain alapuló eredmények most azt mutatják: az ipari vállaltok 60, az építőipari cégek 63 százaléka küzd szakemberhiánnyal.
Ennél is lesújtóbb válaszok születtek, amikor a kutatók úgy tették fel a kérdést: „Szembesült az ön cége az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel?” Erre a kérdésre már a cégvezetők több mint fele válaszolt igennel. A cégek háromnegyedének az új, tapasztalt (senior) munkavállalók felvétele okoz nehézséget, felüknek ugyanezen dolgozói réteg megtartása jelent kihívást. Az kezdő (junior) munkavállalók felvétele és megtartása szintén a cégek nagyjából felének jelent problémát.
A helyzet azonban valószínűleg mégsem olyan súlyos, mint a válaszokból elsőre tűnik. A cégek 57 százalékánál legalábbis a kérdésfeltevés pillanatában – tavaly októberben – nem is volt üres álláshely, és további 40 százalékuknál is mindössze 1-10 betöltetlen hely várta a jelentkezőket.
