A tervek szerint március közepén érkezik Magyarországra a Svájcból elinduló Korona nevű kriptovaluta, amelynek kibocsátói szerint az az előnye, hogy a többi kriptóval ellentétben reális tranzakciókra lehet majd használni. A kibocsátók azzal is érvelnek, hogy a jelenlegi kriptovaluták 90 százaléka fizetésre alig alkalmas - megfogalmazásuk szerint - "teoretikus" pénzügyi eszközök. A fejlesztők szerint a Korona jobb lesz, mint a Bitcoin, többek között azért, mert az Európai Unión belül vele lehet majd a legolcsóbban, illetve legkedvezőbben vásárolni, ráadásul rögtön a kibocsátás után használható is lesz.
A kriptovalutákkal kapcsolatban - érdeklődésünkre - Magyar Nemzeti Bank (MNB) óvatosságra int. Arra figyelmeztetnek, hogy akár befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét is elveszthetik azok az ügyfelek, akik tokeneket vásárolnak nyilvános ICO (initial coin offering) forrásgyűjtés keretében, ami a tőzsdei tőkebevonáshoz hasonlatos. A token pedig nem más, mint egy PIN-kóddal védett kódgenerátor, amely egy fél percig felhasználható jelszót ad meg, s ez biztonsági kódként szolgál az internetbanki rendszerbe történő bejelentkezéshez és a megbízások megerősítéséhez. Az ICO-k rendkívül kockázatos és igen spekulatív befektetési formáknak számítanak - közölte az MNB. A tokenek ára ugyanis általában rendkívül ingadozó, és előfordulhat az is, hogy a befektetők huzamosabb ideig nem tudják visszaváltani őket, azaz likvid (másodlagos) piaccal nem feltétlenül rendelkeznek.
Ráadásul ma még ezek az üzleti modellek kísérleti jellegűek. Az ICO-ba fektető ügyfeleket nem védik az uniós vagy magyar garanciaintézmények felelősségi és kárviselési szabályai sem. Végül az ICO-k kapcsán felmerülhet a csalás és pénzmosás lehetősége is.
