A Fidesz masszív bázisa aligha bővíthető tovább, miközben a demokratikus ellenzéknek szerencsés volna nem egymás szavazóira vadászni: a választások előtt így rendre felértékelődnek a pártot választani nem tudó bizonytalanok. A kormány a jóléti transzferek alig leplezett kiáramoltatásával igyekszik megszólítani őket. A választási kampánypiacon jól megy a hálós krumpli, a tartós tej, az Erzsébet-utalvány, az előre hozott béremelés, ahogy a nemzeti színűre pántlikázott, uniós forrású beruházások (számítógépek, utak, sportcsarnokok) is.
De még ennél is nagyobb energiákat öl a kabinet a populista migránsriogatás Stop, Soros!-tervébe. Závecz Tibor, a Závecz Research igazgatója szerint azonban a bizonytalan, de aktivitást mutató választókra érzelmi jellegű kampánnyal nem nagyon lehet hatni, mivel van valamiféle affinitásuk, érzékenységük a közélet iránt.
„Ez nem az a bizonytalan csoport, amely távol került a politikától, és érzelmeken keresztül közelíti meg azt” – mondta Závecz Tibor. – „Ezek a választók a racionalitásokat keresik. A Fidesz Soros-kampánya ezeknél az embereknél nem tud az ésszerűség mezőjében működni. Ehhez tények kellenének, miszerint létezik Soros-terv, és egy nemzetközi ügynökhálózat valóban illegális migránsokat akar betelepíteni pénzt, fáradtságot és európai kultúrát nem kímélve. Ahhoz, hogy ezek a választók a Fideszhez menjenek, olyan tartalmi, kognitív elemek kellenének, amelyek racionális üzenetekkel töltenék meg a kampányt.”
Az aktív bizonytalan választókat kereső üzenetekről szólva Závecz Tibor elmondta: az ellenzéki oldalon sem igen találkozik a gazdasági vagy egzisztenciális tartalmakat határozottan felmutató kampánnyal. „Ha néha látok ebből valamit, az a médiafelület hiányában nem elég hangos. Az ellenzék által kitűzött célok, például Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjének szociális demokráciája hasznos üzenet, és ennek a rétegnek jól csengő kifejezés, de önmagában kevés. Meg kellene tölteni konkrét elképzelésekkel, a többkulcsos szja tervével például, ami a tehetősek közteherviselését növelné. Ilyen üzeneteket kellene elővenni a tarsolyból. Ha a Fidesz mond ilyet, akkor az lesz erősebb, de a Stop, Soros!-ra beszűkült mondások mellett ez már kevésbé várható.”
Arra a kérdésre, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciógyanús ügyek kirobbanása mennyire mozdíthatja el a bizonytalanokat a kormányváltók tábora felé, Závecz Tibor azt mondta: erre kevés az esély. A felmérések szerint a választópolgárok elítélik a korrupciót, de nem látszik, hogy ezek az ügyek kizárólagosan a Fideszre hullanának vissza, mivel a választók fejében az egész politikai elit érintett a korrupcióban. „Nem látom, hogy különösebben differenciálnak az egyes ciklusok korrupciós ügyei között, és hát magasan van az ingerküszöb is, annyi visszaélést láttak” ‒ fogalmazott.
Az igazgató hozzátette: több kutatásban lehetett látni, hogy a Fidesz-szavazók is tisztában vannak a korrupcióval, de megvonják a vállukat, és azt mondják: ilyen a politika természete. „Egyfajta kiegyenlítésnek, »igazságtételnek« tartják, hogy mivel két cikluson át loptak a baloldali politikusok, most eljött a váltás ideje. A jobboldali értelmiség megmondó embereinél lehet látni az ideológiát, ahogy érvelnek. Mintha a mostani kurzus helyreállítaná a vagyoni helyzetet, és átfordítaná pozitív irányba, a nemzeti középosztály megerősödéséről beszélve. Korrupcióval érintett minden, de ez legalább jó célra megy, mondják.”
A kutató szerint egyébként főleg olyan ügyek verik ki a biztosítékot, amelyek kézzel foghatóak, megérthetőek, mint például a családtagoknak juttatott vagyonok. Amikor nem horribilis összegről van szó, de kilóg a lóláb, hogy a klientúra és a rokonság helyzetbe hozása történik. A több milliárdos tételek nehezen felfoghatók, a pár tíz milliósak inkább.
A bizonytalan szavazók táborát az elmúlt hónapokban rendre 34-35 százalékra mérte a Závecz Research. Egyelőre semmi nem mozdított ezen a csoporton, se a Fidesz szociális transzferekkel kapcsolatos intézkedései, se az ellenzék pozitív lépései, bár negatívból is adódott éppen elég, Botka László távozásától a választókerületi koordináció nehézkességéig. A Fidesznek voltak ugyan jóléti intézkedései, de közben van egy nagyon hangos és nagyon negatív kampány, ami nem mindenkinek váltotta ki a tetszését.
Závecz Tibor szerint elképzelhető, hogy a bizonytalanok között a választópolgárok mozogtak. Lehettek, akik „elpártoltak a Fidesz legszéléről”, mert a negatív kampányt nem vették jól, és inkább elmentek bizonytalannak. Az intézet azt nem mérte, hogy ez a csoport ugyanazokból áll-e, mint akik korábban alkották, de azt tudják, hogy a mérete változatlan. „Azt gondoljuk, hogy az előkampány elemeinek a hatásai kioltották egymást. Nem lett se pozitív, se negatív az egyenleg, ha a bizonytalanok pártok felé menetelését értelmezzük pozitívnak vagy negatívnak. Nincs semmilyen számszerű változás, merthogy ezek a hatások kioltották egymást.”
A kutatóintézet igazgatója szerint csak minimálisan várható a bizonytalanok arányának a csökkenése, több okból. „Vélhetően lesz valamiféle ellenzéki átrendeződés. A bizonytalanok másodlagos pártorientációját felmérő – Karácsony Gergely színre lépését még nem tükröző – korábbi kutatásunkban az látszott, az MSZP-tábor eléggé sokfelé nézeget. Nagy kérdés, hogy lesz-e mozgás a szocialisták és a DK hívei között, és hogy az LMP tud-e magához szólítani szavazókat a baloldali összefogás táborából vagy fordítva. Talány a Jobbik is: vajon tud-e élni a legnagyobb ellenzéki erő szerepéből adódó vonzással?
Závecz Tibor azért sem vár radikális létszámcsökkenést a bizonytalanoknál, mert miközben az ellenzék elkezdi az országjárást, és megpróbál hitet önteni a kormányváltást akarókba, addig a Fidesz fura, felemás kampányt folytat, nem érdekelt az aktivizálásban. „Itt érdemes megemlíteni a legnagyobb ellenzéki csoportot, a kormányváltásra vágyó, de párt nélküli 900 ezer embert: ha ők belépnek a rendszerbe, az nagy baj lesz a Fidesznek. A kormánypártoknak ezért sem érdekük a lázas sürgés-forgás a kampányban.”
Erőt mutató függetlenség
Závecz Tibor szerint a bizonytalan választópolgároknak rokonszenvesek lehetnek a függetlenek. „Ha egy ilyen jelölt mögé sok párt felsorakozik, az vélhetően a legrokonszenvesebb kombináció. A bizonytalan választópolgár biztosan nem szerelmes a pártokba, ha kicsit is az lenne, kiválasztana egyet. Egy független jelölt léte alapvetően szimpatikusabb a számára, de ez nem jelenti, hogy feltétlenül erőt is érez mögötte, hiszen a magyar választójogi rendszerben az 1990-es választás óta nincs hagyománya a független jelölti státusznak. Az erőt a pártok tudják adni, ha még az egymást kevésbé szívelők is felsorakoznak mögötte. A szimpátiát a függetlenség adja, az erőt a pártok. Szerintem ez jó párosítás, a Kész Zoltán-sztori is ezt mutatta. Nagy számban persze nem várható a függetlenek megjelenése, már csak a pártfinanszírozás matematikája és a vesztes körzet esetén „elvesző töredékszavazatok miatt sem.”
