A családok helyett sokkal inkább az építőipart támogatta a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), 2017 végén legalábbis anyagilag sokkal megterhelőbb volt – még a csokkal együtt is – megvenni egy lakást, mint 2015-ben, a támogatás nélkül – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből. A támogatás bevezetése óta végbement ingatlanpiaci áremelkedés ugyanis mind a használt, mind az új lakások esetében meghaladja az egy, illetve két gyermek után felvehető támogatás mértékét, a drágulás miatt tehát Budapesten és a nagyobb városokban még nehezebb lett a lakáshoz jutás.
Emlékezetes: az előző, 2007-2013-as EU-ciklus forrásainak felhasználását követően a kormány az ingatlanpiacon keresztül kívánta felpörgetni a gazdaságot. Ennek érdekében 2015 júliusától bevezették a csokot, majd 2016 januárjától a lakáspiaci ÁFÁ-t csökkentették 27 százalékról 5 százalékra. A kereslet bővülésére a piac mennyiségi bővüléssel és árnöveléssel reagált. A lakásépítési engedélyek száma 2015-höz képest 2017-re megduplázódott, az átadott lakások száma 81 százalékkal megugrott. Ezzel egyidejűleg az új építésű lakások ára 12, a használt lakásoké 18 százalékkal emelkedett – annak ellenére, hogy az ÁFA-kulcs 22 százalékponttal csökkent, aminek elvben 17 százalékkal mérsékelnie kellett volna az árnövekedést.
Az elemzés szerint az ÁFA-csökkentés miatt ma egy 60 négyzetméteres lakásnak átlagosan 3,3 millió forinttal kellene kevesebbe kerülnie. Ehhez egy ilyen méretű használt lakás tavaly átlagosan 1,9 millió forinttal, egy újépítésű pedig átlagosan 2,3 millió forinttal került többe, mint 2015-ben. A csok összege ugyanakkor egy gyermek esetén 600 ezer forint, 2 gyermek esetén pedig 1,4 vagy 2,6 millió forint, attól függően, hogy használt vagy új lakásra fordítják-e.
A lakáspiaci intézkedések ösztönző hatását így végeredményben erőteljesen rontotta a lakásárak nagymértékű emelkedése. A GKI ennek okát abban látja, hogy a váratlan és gyors csok-bevezetés miatt az építőipari infrastruktúra nem tudott alkalmazkodni a megnövekedett kereslethez. A meglévő kapacitásokat nagyrészt már lekötötték az EU-finanszírozta beruházások. Ennek következtében a kínálat mennyiségi növekedése elmaradt attól a lehetséges bővüléstől, ami egy ilyen mértékű állami intézkedéstől, mint a csok, elvárható lett volna.
Ebben a tekintetben pedig az idén sem várható változás: a kereslet kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a kínálat – ez már az ingatlan.com adataiból derül ki. Eszerint 2018 első hat hetében a vásárlási igény 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a kínálat viszont csupán 12 százalékkal nőtt. A nagy kereslet miatt a vásárlók alkupozíciója is meglehetősen korlátozott – mutatott rá Balogh László, az ingatlanhirdetési portál vezető gazdasági szakértője. Emlékeztetett: tavaly Budapesten 2,6-4,6 százalékos, a vidéki nagyvárosokban 3,6-6,2 százalékos árengedményt tudtak kialkudni a vevők. Minden huszadik adásvétel esetében ráadásul a hirdetési árakhoz képest felfelé licitáltak a vásárlók.
Balogh László szerint az áremelkedés várhatóan kitart 2018-ban is, bár ennek mértéke a korábbi évekhez képest visszafogottabb lehet.
