A legkritikusabbnak a francia, a német és az olasz sajtó bizonyult Magyarországgal szemben, míg a szerb, az orosz és az ukrán lapok valamivel barátságosabb hangokat ütöttek meg. A legtöbb negatív cikk egyébként tavaly áprilisban, a felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosítása után jelent meg.
Kovács Zoltán szerint ez azért van, mert egyre több a "politikai aktivista" az újságírók között. A kormányszóvivő az MTI tudósítása szerint a kutatás eredményeivel kapcsolatban úgy nyilatkozott: láthatóan összehangolt, bizonyos esetekben "a szavak szintjén is koordinált" támadás zajlik az ország ellen. Mint fogalmazott, a választási kampányban az eddigieknél "keményebb dolgokra" kell számítani, "nem fog számítani a tény, nem fognak számítani szabályok, hanem jönni fog a mocskolódás és a részben a kétségbeesés által vezérelt gyűlölet, ami soha nem jó tanácsadó".
