A kormánypártok egyhangúlag támogatják a „Stop Soros” törvénycsomagot, amelynek tárgyalása jövő héten kezdődik az Országgyűlésben, de döntés csak a választások után várható róla – közölte Gulyás Gergely frakcióvezető a kormánypártok visegrádi kihelyezett frakcióülése után. A kormány tehát várhatóan egy lapra tesz fel mindent a következő hetekben: az április 8-i választások tétjeként állítja be a migrációt. Erre utal Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kormányinfón tett kijelentése is, miszerint "a választás kiváló alkalom lesz", hogy a választópolgárok is állást foglaljanak: akarják, hogy jöjjenek migránsok vagy sem.
A hivatalos indoklás szerint egyébként azért tolódik a választások utánra a javaslat elfogadása, mert a csomagnak kétharmados törvényt érintő része is van, amelyet nem lehet rendkívüli gyorsasággal elfogadni.
Gulyás Gergely reagált Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi főbiztosának – elsőként lapunkban – megjelent közleményére is, amelyben a litván politikus emberi jogi normákkal összeegyeztethetetlennek nevezte a törvénycsomagot. A Fidesz frakcióvezetője szerint Nils Muiznieks korábban a Soros-alapítvány litván programirodájának volt a vezetője, és "a bevándorlást pártolja”. Az ügyben megszólalt Orbán Viktor kormányfő is, aki a Veszprémi 7 Napnak nyilatkozva azt mondta: "a magyar emberek jól látható és jól hallható többsége nem a Soros György által elképzelt országban akar élni". A nagy többség egy saját maga által megválasztott nemzeti kormány irányítása alatt álló Magyarországot akar – tette hozzá.
A kedden közzétett „Stop Soros” tervezet szerint a „migrációt segítő” szervezetek csak belügyminiszteri engedéllyel dolgozhatnának, az engedély megszerzéséhez pedig nemzetbiztonsági vizsgálaton is át kellene esniük. A külföldről származó bevételek után 25 százalékos illetéket kellene fizetni, az országhatár 8 kilométeres sávjából pedig szinte bárkit ki lehetne tiltani.
A javaslatot más szervezetek mellett keményen bírálta az Eötvös Károly Intézet (EKINT), álláspontjuk szerint ugyanis a kabinetnek az a valódi szándéka, hogy elhallgattassa a kormánykritikus civileket. Az EKINT értékelése szerint a törvénycsomag megbélyegezné a civileket, a belügyminiszter mérlegelési joga korlátlanná válna, a 25 százalékos „büntetőadó” pedig az engedélyt kapott szervezeteket is sújtaná. „Legyen világos, hogy míg a törvény most civil szervezetek jól azonosítható körét támadja, később a kormány kénye szerint bárki ellen fordítható” - írta az Eötvös Károly Intézet.